Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)
T. Papp Zsófia: Apécsi kovácscéh (1749-1872)
T. Papp Zsófia (1837-1855) több helyen olvasható a következő bejegyzés: „commissarius úr diurnumára 2 /’. Jelen kötetben a többször említett pénztárkönyv-jellegü részben 1773-ből olvashatjuk Csiszinky György12 céhbiztos nevét. A mesterfelvételi jegyzőkönyv-jellegü részben 1800-ban említik először egy céhbiztos jelenlétét; később Dollinger, Spies, Bayer, Kóbor, Obadich, ismét Kóbor és Vészits tanács- nok/szenátor neve fordul elő.13 A mesterek származási helye A céhbe felvételt nyert mesterek származási helyét és több alkalommal jelenlegi lakhelyét is feltüntették, ezeknek kiolvasása, azonosítása nem volt könnyű. Ha jól számoltam, 24 esetben teljesen kudarcot vallottam, vagy nem tudtam semmit kiolvasni, vagy a kiolvasott helynevet nem tudtam azonosítani, vagy úgy látszott, hogy nem volt a származási hely feltüntetve. Az első két pécsi mester14 horvátországi származású volt, más helyeken legalább az ország vagy országrész kiderült: három iparos Ober-Pfaltz-ból15 jött, egy a Fekete-erdőhől,16 kettő Csehországból, ugyancsak kettő Morvaországból és egy Felső-Ausztriából való. Ha az összes kiolvashatatlan, vagy azonosítatlan helynév nem magyarországi községet takar, akkor is legfeljebb 35 a külföldi származású mesterek száma, ez a mintegy 120 év alatt felvételt nyert mesterek nem egész 14 %-a. Megjegyzendő még, hogy azok a mesterek, akikről biztosan tudjuk, hogy külhonból jöttek és a pécsi céhbe kérték felvételüket, nagyjából 1800-ig fordultak elő.17 Összehasonlításul közöljük a Széchényi Ferenc-féle Descriptio-ból18 (1785-86) két mezőváros mestereit: Pécsvárad - 32 mester (40%) a külhoni, az említett országok a Német-Római Birodalom (a fenti 32 közül 8 mester), Ausztria, Bajoroszág, Breisgau, Csehország, Elzász, Horvátország, Lotharingia, Morvaország, Szlovénia. Siklós - itt céhnél quatember-mess), a céh által negyedévenként fizetendő misére - amelyen természetesen testületileg jelent meg a céh minden mestere, legénye, inasa - alkalmanként 30 x-t kellett fizetni. 12 Csiszinszky (?). 13 1828 és legalább 1831 között Kari Dollinger, 1834—1840 Johann von Spies, 1844-ben Martin Bayer, 1849-1857 között Kóbor János, 1858-ban Obadich József, 1861-ben újra Kóbor János volt az ezen céhért felelős céhbiztos, de ugyanebben az évben Vészits Imre neve is előfordult. Az asztalosoknál Pajnádi, Kóbor János (1852-56), Czart Károly (1867) céhbiztost és Lihl János (1868) helyettes céhbiztost említették. 14 Gericz és Spanovics - mindketten külvárosi mesterek lettek. 15 Fejedelemség Elzásztól É-ÉK-re. 16így: Schwartz Wald, de közelebbi országmegjelölés nélkül. 17 Az utolsó biztosan külhoni bejegyzés 1797-ből való, ezen kívül kérdésesnek tűnt egy valószínűleg Popovatz-ról származó vidéki mester, akit 1809-ben vettek fel, de a pontos kiolvasás és az azonosítás után ezt már nem tekinthettük külhoninak: Popovac = Baranyabán. 18 OSZK Kézirattár Föl. Lat. 289. Descriptiophysico-politico-topographica Comitatus Baranyiensis azaz Baranya vármegye fizikai (természeti), politikai és helyrajzi leírása. I-IV. Taba István fedezte fel még az 1940-es években, majd ismertette a kéziratot a Szentlőrinci járással foglalkozó cikke bevezető részében. Taba, 1941.; Taba, 1975., vö. még Taba, 1976.; Taba, 1977.; Taba, 1979. 220
