Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)
Szulovszky János: A Digitális Céhládától a Technológiai Tudás Táráig
A Digitális Céhládától a Technológiai Tudás Táráig mutatkozik. Egy nagyobb térség, illetve egy nagyobb gyűjtemény céhemlékeiről készült reprezentatív katalógusnak, vagy akár testesebb kötetnek jelentős potenciális vásárlóközönsége van nemcsak a hazai és a külhonból érkező turisták, hanem a szép kiállítású könyvbarátok körében is. Ezen túlmenően fölöttébb alkalmas szemléletformáló ajándéknak a szakképző iskolák tanulói számára is. 4. Céhes örökség-turizmus A digitális céhkataszter minden bizonnyal önmagában is eleve ösztönzően hatna a turizmusra - ám ezt tudatosan fel kellene erősíteni egyfajta irányított útvonalakkal. A nemzetközi vas út, vagy a textil út mintájára további hazai - de akár a hosszú távon nemzetközivé is kiterjeszthető - utakat lehetne kiépíteni. Pl.: ácsok útja, ötvösök útja, kőfaragók útja, céhlegények útja stb. Ezekbe a muzeális, a kézműves örökség egy-egy szeletét bemutató utakba érdemes volna integrálni napjaink arra érdemes, működő műhelyeit is. Ennek természetesen alapfeltétele, hogy a műhelyben folyó munka garantáltan minőségi legyen, s a gyakorló kézműves nyitott legyen látogatók fogadására. 5. Nemzetközi kapcsolatok erősítése Mivel a program a szomszédos országok gyűjteményeit is érinti, kölcsönös gesztusértékkel is bír, így alkalmas a kétoldalú kapcsolatok javítására is. Ennek kedvező hátszelet jelentenek a következő körülmények: a céhek időszakában a kézművesség erős nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezett, s egyes mesterségek sajátosan etnikumhoz kötődve terjedtek el Európa számos országában. E kettős hatás folytán a céhmesterek öröksége, írott és tárgyi emlékei tágabban az európai kézművesség közös kultúrkincséhez tartozik. Az Európai Unió voltaképpen azokra az országokra terjed ki, amelyeket egykor a céhrendszer intézménye jellemzett, ezért a digitális céhkataszter kiindulópontot jelenthet egy olyan jövőbeni nemzetközi együttműködéshez is, amely majd hozzájárulhat az Európai Unió közös hajszálgyökereinek a feltárásához, s ezáltal az uniós identitás erősítéséhez. Miért éri meg az őrzőhelyeknek e programban részt venni? 1. A múzeumi anyag hatékonyabb bemutatása A nemzetközi szakirodalom szerint a múzeumi tárgyaknak legfeljebb ha 10-15 százaléka kerül valaha is kiállításra. A múzeumi gyűjtemények közkinccsé válását is elősegítené - elsőként a céhes, kézműves anyag digitális közreadásával - az új digitális céhkataszter, és számos, eddig szakmai körökben sem számon tartott 21
