Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)
Knézy Judit: Egy mezőváros céhes iratai
Egy mezőváros céhes iratai Janisch József szentgróti születésű asztalos, ottani céhmester átjelentkezett. 1831-ben zwadrup almáriumot csinált, fúmitost, vésve és ékekre, de a rajzot előre be kellett mutatnia.50 Nagyszerű források vonatkoznak a kézművesek és parasztok viseletére valamint a szövéskultúrára a csurgói magyar céh jegyzőkönyveiben a ruházattal kapcsolatos mesterremekre való utalásokban és leírásokban, mint a magyarszabóé, asszonyszabóé, németvargáé, csizmadiáé, bocskorvargáé, sima- és sávolos takácsé. Különösen részletes egy szűrszabó mesterremekének előírása: egy cifraszür és szűrdolmány anyagára, szabására, formájára, díszítésére vonatkozóan. A csizmadiák mesterremekeinek követelményei is tanulságokkal szolgálhatnak. A 19. század közepére kiszínesedő Csurgó környéki paraszti ruházatról újabb adatokat lehet kideríteni a céh más témájú irataiból is, pl. inasok, legények bérében kapott ruházata, lábbelije, a kihágások idején tönkretett ruhadarabok, illetlen ruházat leírása különböző alkalommal pl. a céhláda mellett tartózkodó mester esetében, vagy pőre gatyában a vásárban áruló bocskoros varga története. Ebből az időből való mesterremek előírások szerepelnek az igali vegyes céh jegyzőkönyvében is.51 A csurgói és környéki 18-19. századi népélet ismeretében és e vidék tárgyi népművészetének jelentőségének tudatában tartottam fontosnak a helyi és környékbeli céhes iparosok adatainak feltárását és feldolgozását. E közös illetve vegyes céhek működése a hagyományos paraszti kultúra polgárosodásának, a 19. század közepétől már szembetűnő sajátos felvirágzásának korszakára esik. Fontos szempont a paraszti kultúra e szakaszának és a céhek egyidejű történő tevékenységének együttes vizsgálata. A csurgói és környéki táji, gazdasági körzet 19. század derekától alakuló változásainak egyes vonásai feltételezésem szerint tetten érhető részben a kézművesekre vonatkozó forrásokban. A jelenleginél sokkal hatékonyabb lesz majd mindkét céh anyagának fenti szempontú feltárása, összehasonlítása. Felhasznált források és irodalom MÓL = Magyar Országos Levéltár Acta mechanica es liber cehalium 1777. 50SML IX. 3. Protokollum 121. p. 51 SML IX. 11. Igali céhiratok időköre: 1716-1732, terjedelme 0,02 ifm. 203
