Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)
Hermann István: A pápai iparosok részvétele a város irányításában a 17. században
A PÁPAI IPAROSOK RÉSZVÉTELE A VÁROS ÖNKORMÁNYZATAIBAN A 17. SZÁZADBAN vármegyei tisztséget. (Hegyi Istvánt egy esetben Vecse széki alispánként28 és pápai főbíróként nevezték meg.) Hasonló kép bontakozik ki, ha az esküdtek és a tanácsnokok neveit és származását tekintjük át. Az adatok alapján a 17. századi pápai városvezetés iparos-polgári jellegét lehet kimutatni. Ha volt is valamiféle beleszólási lehetősége a földesuraknak vagy a várkapitányaiknak a bíró és az esküdtek választásba, az nem közvetlen befolyásolásban, hanem a városi polgárok megnyerésében nyilvánulhatott meg. A pápaiak viszonya a földesúri hatalommal általában zavarmentes volt. A földesurakról, azok tisztségviselőiről a természetes tisztelet hangján beszéltek a magisztrátus tagjai, de nem riadtak vissza az erélyesebb megnyilvánulásoktól sem, ha érdekeik védelme ezt megkívánta. A pápai várba bezárt polgártársuk kiszabadítására a várkapu előtt - a vád szerint - zendülésszámba menően gyülekeztek össze. A vád képviselője valódi társadalmi állásuknak megfelelően jobbágyoknak nevezi a városi magisztrátus tagjait, élén a bíróval. Az alperesek ügyvédje ezzel szemben öntudatosan a polgár kifejezést használja megjelölésükre.29 Alig két év múlva, nemes Sándor György bírósága alatt a város és a földesúr között mindennaposak voltak a konfliktusok a fennmaradt úriszéki jegyzőkönyvek tanúsága szerint.30 (Ez az időszak az enyingi Török és Nyáry famíliák közötti birtokosváltás meglehetősen viharos időszaka. Később egészen az 1660-as évekig, a rekatolizáció időszakáig nem ismerünk ilyen súlyú konfliktusokat a város és földesura között.) Az ismert esküdtek társadalmi állását vizsgálva 1625 és 1635 között szintén a fenti céhbeli iparos túlsúlyt lehet látni. Az időszakból összesen 86 esküdt nevét ismerjük közülük 71 fő, azaz 82,5% volt céhbeli iparos, mindössze 15 fő mesterségére nem utal a neve, nem ismerjük a foglalkozását, illetve néhányukról tudjuk, hogy nem iparos emberek voltak. A szabók túlsúlya egyértelmű a többi iparossal szemben, 71 főből 41 főnek volt szabó a foglalkozása, azaz az iparos esküdtek 56,3%-a ezt a mesterséget űzte. 28 Azaz a győri püspök egyik birtokigazgatási egységének a vezetője volt. 29 Úriszék, 1958. 271. 1620. december 30 Úriszék, 1958. 290. 1623. április 1. Sándor György bíró büszkén hivatkozik nem túl régi nemeslevelére, címeradományára (MOL P 681. 1. csomó 1622.), de az ügyész rögtön figyelmezteti, hogy itt nem személyéről, hanem a hivataláról van szó, ami formailag jobbágyi jogállás, mivel az a földesúri Pápa mezőváros bírói tisztsége. Ekkor a konfliktus azért robbant ki, mert előző év november 29-én a pápaiak egyik polgártársának feleségét arcul csapta az uraság egy jámbor köteles szolgája, aki ellen a pápai bíró, nemes Sándor György éjjeli időn eljárt. Az uraság ügyésze szerint feleségével együtt megverte és vérét bocsátotta. Az alperes ezzel szemben azt állította, hogy nem bántotta. Az ügyész szerint az ügyben az uraságot vagy a tiszttartót kellett volna keresnie a bírónak, s nem a város hatóságaként eljárni az officiálissal szemben. Az ítélet szerint húsz forint vérbírságban elmarasztalták a bírót. Prothocollum Arcis Papensis ab Anno 1620., MOL, Miscellanea No. 12. Urbalialia Fase. 1. 38 r - 39 v. Az úriszéknek az utóbbi két esetben csak nemesemberek és katonák voltak a tagjai. Pápai polgárokat érthető okból nem hívtak be. Más esetekben a pápai bíró és több esküdt is részt vett az úriszék ítélkezésében. 187
