Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)
Hermann István: A pápai iparosok részvétele a város irányításában a 17. században
Hermann István re.6 A városban állomásozó idegen, főleg vallon katonaság zsoldjának elmaradása miatti árulási kísérlete, annak leverése újabb bizonytalanságot hozott a település életében. A polgári igazgatás, a normális gazdasági élet a városban mintegy évtizednyi zavaros állapot után a háború befejeztével, az 1606-1608-as évekre állt helyre. Ezt az is bizonyítja, hogy Pápa sohasem lett, a nagyszámú zömében mindig magyar - de néha jelentős német egységekkel kiegészített - katonaság ellenére ún. gamizon- vagy erődváros. Végig megőrizte polgári, mezővárosias jellegét az igazgatásban, a gazdasági életben, a katonaság és a polgári lakosság arányaiban. A város belső részein szinte napjainkig megmaradt a középkorból örökölt településszerkezet.7 Sajnos településünk forrásadottságai nagyon rosszak. A 16-17. századból nem maradtak fenn a magisztrátus protokollumai. Nagyobbrészt megsemmisült a céhek iratanyaga, egy kötet szabó mesterkönyv kivételével. A birtokos családok levéltárai részben 1945 után a városban, részben pedig 1956-ban az Országos Levéltár égésekor pusztultak el, csak töredékeket hagyva az utókorra. Mindezért csak a közvetett dokumentumok, oklevelek és egyéb kiadványok, céhlevelek és szabályzatok, két úriszéki protokollum töredék és az itt-ott, zömében kisebb családi levéltárakban fennmaradt iratanyag segítheti a korszak kutatóját. A város társadalma, gazdasága, céhszervezete A város jelentős kereskedelmi és kézműipari hagyományokkal rendelkezett. A középkorból, 1510-ből ismerjük a szabó céh alapításának földesúri engedélyét.8 Több olyan mesterség volt a városban, amelynek nagyszámú művelői rendelkezhettek középkori szervezeti előzményekkel, akár céhes keretekkel is. A 16. századból legalább 10-12 céhszervezet emléke maradt fenn, többek között olyan formában, hogy a korábban említett zűrzavaros idők múltával kérik régi elveszett, megsemmisült céhszabályzatuk újbóli kiadását, megerősítését.9 Ezeket ebben az időben szinte mindig a földesúr erősítette meg. Ellenben, ha a céhtől kértek ide6Összefoglalóan, gazdag forrásanyag kiadással: Pálffy, 1997. 7Kubinyi, 1992. 96. A városerődítés korai elbeszélésére Martonfalvay, 2000. 30. 8Kiss, 1996. 170-173. Sajnos az eredeti oklevél nem maradt fenn. Legújabb kiadása: Köblös, 1997. 81-82. 9 Pl. A csapók 1608. évi céhkiváltságának bevezetőjében:,Mivelhogy a mi czéh levelünk a háborúságnak idején a sok zűrzavar időben elveszett volt, hanem mostan ebben az 1608. esztendőben magunk gondolatjábúl a mi kegyelmes nagságos urunktúl Enninghi Theoreok Istvántúl, suplicatiónk által fejér hártyán keze Írása és pöcsétje alatt megnyertük és megconfirmáltattuk,...” Reizner, 1998. 97-98. Vő. Hermann, 2000. 188-204. plaborbély céh, 1608. Reizner, 1998. 94-96., a csapó céh, 1606. Kiss, 1996. 179-180., földesúriak, de a fent idézett esetben 1608-ban a városi főbíró erősítette meg a céhlevelüket. Reizner, 1998. 97-98. 182
