Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)
Gyulai Éva: Szabómesterség és céhes ipar a 16-18. századi Északkelet-Magyarországon
Gyulai Éva A céhládákon kívül a miskolci behívótáblákon is megjelenik a szabóolló, ugyancsak a mérőrúd társaságában,74 akárcsak a kassai céh pajzs alakú sárgaréz jelvényén, ahol két oroszlán tartja az értékes szerszámot, amely fölé itt is a gomb- lyukazó árt mintázták meg.75 A csuklós szabóolló két 19. századi példánya fennmaradt a kassai szabók hagyatékában, s jól látható, hogy formája a középkor vége óta nem változott, amint a szabók technikája, felszereltsége és többi munkaeszköze, kelléke (vasaló, tü, gombostű, szabótábla vagy asztal, mérőrúd, cérna) sem módosult az évszázadok alatt.76 A kézműipari eszközök beszerzéséről hallgatnak a források, de mind a nyíró, mind a szabóolló esetében feltehetően külföldi, főként osztrák műhelyekben gyártották és vásárokon árulták ezeket a többi olcsó és ugyancsak a stájer hámorokból származó vaseszköz, leginkább a kések között, bár ismert a habán késes mesterek működése Sárospatakon. A vasalókat minden bizonnyal helyi kovácsok öntötték, míg a tűt, gombostűt Kassán is készített a helyi céh a 17. században.77 A szabómesterséget a nagy felvevőpiac mellett éppen alacsony rezsije tette vonzóvá, hiszen a céhjelvényeken ábrázolt eszközökön kívül alig kellett egyéb szerszám hozzá, ráadásul külön műhely nélkül, otthon is végezhető volt. A szabómesterség munkafázisaira, munkaeszközeikre alig maradt fent forrás a régióban, ezért igen értékes az európai művelődéstörténet egyik becses forrása, Comenius Orbis sensualium pictus c. először 1658-ban megjelent tankönyve, melyet sárospataki tanárkodása során készített a morva származású neves pedagógus. A világ első képes tankönyve a látható világ számos jelensége mellett a korabeli mesterségeknek is szánt egy-egy metszetes képet és rövid leírást, s ezekből a szabóműhely korabeli képét és eszközkészletét, sőt a mesterség munkamenetét is ismerjük: ,pt szabó fölmetélli a posztót az ollóval és öszvevarrja a tűvel és cérnával. Azután megtéglázza a varrásokat a téglázó vassal (= vasalóvalj.”78 A szabás-varrás-vasalás hármas munkafolyamata nemigen változott az évszázadok alatt. Comenius fametszetén a szegényes 17. századi szabóműhelyben a mester nagy szabóasztalon vagy táblán szabja a posztót, a szoba berendezéséhez tartozik még egy kályha (ahol feltehetően a vasalót is melegíti), illetve egy kerek emelvény, melyet egy kisszéken ülő és éppen varró inas foglal el. A műhelyben nincsen tárolóbútor, a félkész és elkészült ruhadarabok a falon lógnak szögeken. Egy évszázaddal később a rozsnyói szabók is megjelenítik mű74 Szabó céh 1733. év HÓM TGY 54. 4600., 1838. év HÓM TGY 53. 757. 1., 1812. év 53. 4601. 1., Szürszabó céh 1869. év 53. 759. 1. Közli: Bodó, 1968. passim 75 VSM F 6636. 76 VSM H 66. 151, H 56.357 77 Kemény, 1904. 78Comenius, 1658 [1959], 152. 168
