Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)

Gyulai Éva: Szabómesterség és céhes ipar a 16-18. századi Északkelet-Magyarországon

Gyulai Éva

textiláruk árának csökkenése, a luxusáruk mellett az olcsóbb külföldi posztóknak a külkereskedelemben való tömeges megjelenése szinte kizárólag az exportból származó szövetet terjesztette el Magyarországon, s bár a posztók ára csökkent, még mindig elég drágák voltak ahhoz, hogy elkészítésük megoldhatatlan legyen a háziipar keretei között. A külföldi finomabb szövetekkel csak a helyi csapók által a kallókban készült szürposztó vagy az olcsó, előbb Törökországból, majd Erdélyből származó abaposztó versenyzett, a külföldi alapanyag azonban inkább a városi, mezővárosi fogyasztók, a nemesi réteg, az utóbbiak a kevésbé tehetősek, illetve a falusi és mezővárosi parasztság igényeit szolgálták ki. A háziipar inkább az asszonyok szőtte len- és kendervásznakat dolgozta fel, a posztók a kézműves ügyességét kívánták meg.

Kassa első szabókat illető céhkiváltsága 1457. december 12-én született, a kassai tanács ekkor engedélyezte a szabó céh (Schneider Czeche) német nyelvű céhszabályzatát, a hártyára írt oklevél ma is megtalálható Kassa Város Levéltárában.1

A kassai szabók szabályzata, 1457. (AMK© Marozsán Zs. felv.)

1 AMK Cehalia Krajciri. Közli: Klein é.n.

146