Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)
Pejin Attila: A vajdasági magyar ipartörténeti kutatások eredményei a 20. század elején
A VAJDASÁGI MAGYAR IPARTÖRTÉNETI KUTATÁSOK EREDMÉNYEI A 21. SZÁZAD ELEJÉN munkája a Tiszai koronakerület telepítéstörténetéről jóval közlékenyebb, az első kötet rengeteg adalékkal szolgál különösen a statisztikai kimutatásokat illetően.7 A 90-es években a magyar nyelvű helytörténetírás nagy lendületet vett, konjunktúrája mindmáig tart (ennek okaira itt most idöszüke miatt nem térnék ki) s megjelent néhány településmonográfiai (pl. Magyarkanizsa, Zenta, Topolya), amelyekben az ipartörténet is helyet kapott, de a terjedelmi korlátok miatt nem elég részletezően.8 A konjunktúra ellenére érdekes, hogy az első tulajdonképpeni csak ipartörténettel foglalkozó munkák mind korábbi időből származnak. Ezek ipartestületek évfordulós alkalmi kiadványai voltak (általában alkalmi kiállítással egybekötve).9 Meg kell emlékeznünk egy konferenciakötetről is, amelyet az újvidéki Létünk folyóirat jelentetett meg 1997-ben tematikus kettős számként, s amelyben a Zentán megtartott, kézművességről szóló néprajzi tanácskozás előadásainak szerkesztett változatai találhatók.10 11 Bár szerb nyelvű, ugyancsak szólni kell még egy kiadványsorozatról, amelynek kezdeményezői újvidéki értelmiségiek voltak, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy kiadványaikkal a vajdasági identitást erősítsék. Gyűjteményes köteteiknek mindig a sokszínű vajdasági paletta egy-egy színfoltját választották témaként, így az 1992-ben megjelent 8. kötet témája a régi mesterségek voltak. A szerzők különfélék voltak: történészek, néprajzkutatók, írók, közéleti személyek, ezért írásaik is sokfélék, beleértve a memoárszerü visszaemlékezéseket is." Ide kívánkozik még a szabadkai székhelyű Kiss Lajos Néprajzi Társaság 2003-ban megjelent Vajdasági Magyar Néprajzi Atlasza CD-ROM-ban szerkesztve, kísérő füzettel ellátva, ahol azonban csak egyes települések kisiparának története van feldolgozva, jobbára az 1945 utáni időszak. A szabadkai Hét Nap mellékleteként indult, ma viszont negyedévente megjelenő önálló, igen jó kiállású, honismereti folyóirat a Bácsország, ahol időnként ipartörténeti adalékok is megjelennek magyarul. A céhes ipar történetét kutatókat felbátoríthatja, hogy ma már jóval gazdagabb szakirodalom áll rendelkezésre, mint néhány évtizeddel ezelőtt, az utóbbi években pedig a Vajdaságban megjelent néhány olyan kiadvány is, amely megkönnyíti mind a levéltári források feltárását, mind pedig a szakirodalmi tájékozódást.12 7Gyetvai, 1992. A statisztikai kimutatásokat illetően lásd még JakSió, 1966., valamint HegediS- Cobanovió, 1991. 8Kanizsa története, 1995; Zenta monográfiája, 2000.; Topolya monográfiája, 2001. 9 Tóth, 1980.; Beljanski, 1987.; Tripolsky, 1988. Virág, 2002. munkája már nem ebbe a kategóriába tartozik, s bár ez sem monográfia, mégis jóval túllép az alkalmi kiadványok korlátain, hiányosságain. 10Létünk, XXVII. évf. (1997) 1-2. sz. 11 Stari zanati u Vojvodini. 1992. 12 Lásd Mák, 2008., valamint Fodor-Apró, 2008. 141
