Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)
Kakucs Lajos: Bánsági céhek, céhemlékek
BAnsAgi céhek, céhemlékek életű volt, hisz 1797 után külön céhet hoztak létre a pancsovai és a fehértemplomi határőrvárosok iparüzői.59 Hivatalos összeírások adatai szerint, az akkori határőrvidéken, a már említett 2 városban és 112 kisebb településen 19.405 család élt. Az 1802. évi adatok szerint a két ezred fennhatósága alatt 174 kereskedő és 343 iparüző (mester) létezett, az utóbbiak közül 161a német és 222 az illír ezred hatáskörében tartozott.60 Az 1848—49. évi forradalom előtti évtizedben alakult meg a harmadik határőrvidéki, a Karánsebes mezővárosában és környékén élő mesterek céhe. A 21 pontból álló kiváltságlevelet I. Ferenc császár 1833. december 3-án írta alá Bécsben. A kiváltságlevél első cikkelye a birodalom többi céheihez hasonló jogokat biztosított a karánsebesi céhnek. A második cikkely megengedte, hogy a céhmesterek számának növekedése esetén, a karánsebesi főláda mellett, ehhez tartozó al-ládák létrehozását. A negyedik cikkely, a fő és al-ládák részére szükséges céhpecsétek készítését engedélyezte.61 Az eddigi kutatás szerint 1833 utáni évtizedekből nincs tudomásunk a karánsebesi főládához tartozó al-ládák alakításáról. Az 1859. évi nyílt parancs, a határőrvidéken is kimondta a céhek felszámolása utáni mesterségek szabad rendelkezési és szervezkedési jogát. A határőrvidéken felállított ipartársulatok, a polgári területeken működőkhöz hasonlóan, kezükbe vették az iparoktatás megszervezését. Az ipartámogatás az egész határőrvidéken, az Eszéken felállított Kereskedelmi és Iparkamra fennhatósága alatt állott, míg az ipartársulatok felső szervei, az ezred illetve a tartományi parancsnokság (jelen esetben Temesvár) és a bécsi hadügyminisztérium volt. A határőr ezredek felszámolása után, 1875-ben a határőrvidéki ipartársulatok a magyarországiakkal egyesültek, illetve a magyar törvények előírásainak megfelelően voltak megszervezve.62 Wolfgang Prenner temesvári pékmester cégjele 1793. 59 Milleker, 1926. 20-21. “Milleker, 1926. 99-100. 61 Marchescu, 1941. 126-131. “Milleker, 1949. 23. 135