Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)

Kakucs Lajos: Bánsági céhek, céhemlékek

Bánsági céhek, céhemlékek

A temesvári kordován börkészítők pecsétnyomója 1790.

vár (1728), Pancsova, Nagyszentmiklós,

Lugos, Lippa és Új arad bánsági településeken dolgozó mesterek.30

A Pesti üvegesek és üvegkereskedők főcéhének vidéki mesterei a következő bánsági helységekben dolgoztak: Újarad (1777), Lippa (1808), Perjámos (1806),

Zsombolya (1794), Temesvár (1758),

Lugos (1809), Csákóvá (1803), Versec (1790) és Oravica (1738).31

A budai vöröstímárok vonzáskörzete 1747-1829 között kiterjedt a Bánságra is. Az említett főcéh mesterei Nagyszentmiklós, Új arad, Lugos,

Temesvár, Nagykikinda, Törökbecse,

Nagybecskerek, Versec, Fehértemplom és Pancsova helységekből ismertek.32 Akárcsak a vöröstímárok esetében 1817- ben a budai fésűsök főcéhének felszabadított inasai között, lippai és temesvári származásúakat is találunk.33

Pozsonyi festők céhének (Schön und Schwarzfärber) főládájába bejegyzett mesterek közt találjuk Josef Haubenhofer (1799), Leopold Lobmayer (1808), és Georg Haubenhofer (1815) temesvári mesterek neveit.34

A budai kefekötő céh vidéki mesterei között Vinga (1857) és Temesvár (1822) városaiból származó kézművesek ismeretesek.35

A budai esztergályos főcéhnek 1763- ban egy temesvári vidéki mestere ismeretes.36 Milleker tudósítása szerint,37 a bánsági kéményseprők 1749-ben a budai kéményseprő céh főládájához tartoztak.

30 Magyar Néprajz III. 50-51.

31 Magyar Néprajz III. 149.

32 Magyar Néprajz III. 84.

33 Domonkos, 1985. 212.

34 Hochstrassf.r, 1994. 35.

35 Magyar Néprajz III. 93.

36 Magyar Néprajz III. 144.

37 Milleker, 1949. 8.

129

A temesvári csizmadia céh pecsétnyomója 1793.