Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)
Kakucs Lajos: Bánsági céhek, céhemlékek
Bánsági céhek, céhemlékek Bánsági „ városlátképes ” bizonyságlevek Mária Terézia császámő által 1761-ben végrehajtott céhreforeform hatására, 1771-től a temesvári városi tanács is kötelezővé tette a segédek részére az úgynevezett erkölcsi bizonyítvány, a bizonyságlevél beszerzését. A bizonyságlevél nyomtatása, úgy Temesvárt, mint az egész Monarchiában külön hatósági engedélyhez volt kötve. Eleinte a bizonyságlevelet a céh pecsétjével hitelesítették, A temesvári magyar szabók céhének bizonyságlevele 1841. majd egy 1765-ből származó rendelet előírta, hogy a bizonyságleveleket a céh pecsétje mellett a céh székhelyének városa is saját pecsétjével kellett igazolja. Temesvárt a bizonyságlevelek, Heimerl Mátyás nyomdájában készültek, ahonnan ezeket eleinte a segédek saját maguk szerezték be. Mivel a nyomtatványok felhasználása körül visszaélések történtek, úgy később ezeket csak a munkaadó mestereknél lehetett beszerezni.25 Az eddigi kutatás Bánság területéről 50 darab, az illető helységekről készült rajzok, vagy karcolatokat is magán viselő, úgynevezett „városlátképes“ bizony25 Stopp, 1982-1992. Bn. 13, 82. 127
