Céhládától az adatbázisig. Új utak és eredmények az ipartörténet kutatásában - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 26. (Veszprém, 2012)
Jeney-Tóth Annamária: Kézművesek a 17. századi erdélyi fejedelmek udvartartásában
Jeney-Tóth Annamária Kézművesek a 17. századi erdélyi fejedelmek udvartartásában1 K ézművesek jelenlétéről a 17. századi erdélyi fejedelmek (Báthory Gábor, Bethlen Gábor és 1. Rákóczi György) udvartartásában a teljes közelítő képet áll módunkban bemutatni, aminek az egyik alapvető oka abban keresendő, hogy egyenlőre nem ismeretesek az időszakból fennmaradt teljes udvartartási listák, csak a konvenciós jegyzék töredékek. Az általunk használt kolozsvári sáfárpolgári számadások - amelyek a legteljesebb képet adják ebben az időszakban az udvarról - pedig csak azokat tüntették fel, akik az udvartartással együtt tartózkodtak a városban, illetve ha valamiért a fejedelem megbízásából utaztak át a városon akár családtagjaikkal együtt. A kézművesek az udvarban többféle csoporthoz tartozhattak, egyrészüket időszakosan alkalmazták míg másokat állandóan, utóbbiakkal konvenciós szerződést kötött az udvar.1 2 Az időszakosan alkalmazottak nagy része a városi céhes iparosok sorába tartozott. Az uradalmakban működők közül is többen a fejedelmi udvartartás konvenciós jegyzékében szerepeltek. Ugyanakkor meg kell jegyeznem, hogy a konvenciós jegyzékek csak a Rákócziak korszakából maradtak ránk, korábbról egyáltalán nem rendelkezünk ilyenekkel, illetve ma még nem ismeretesek számunkra. Az előzőekben említett források tehát igen különbözőek, ami nehezíti a kutatást. Itt kell még azt is megjegyeznem, hogy a nehézségekhez tartozik továbbá az is, hogy a kolozsvári sáfárpolgárok a számadásokban a sáfárok gyakran nem tüntették fel az udvartartással Kolozsvárott tartózkodó mesteremberek nevét, csupán a foglalkozását, az sem mindig egyértelmű, hogy hány mester valamint hány inas vagy szolga tartózkodott a városban, csupán a létszámuk tűnik biztosnak. Az Erdélyi Királyi Könyvekben pedig csak azon mesterek neve szerepel, akik nemességet vagy birtokadományt kaptak. Mindezek mellett további eredmények várhatóak később a Gyulafehérvári káptalan jegyzőkönyveinek vizsgálataiból is. 1 A tanulmány a TÁMOP 4.2.1./B-09/1/KONV-2010-0007 támogatásával készült. 2 Koltai, 2001.38. 107
