Szűts István Gergely: A műhelytől a szalonig. A Herendi Porcelánmanufaktúra a Monarchia idején - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 24. (Veszprém, 2011)
IX. A Herendi Porcelángyár Részvénytársaság és Farkasházy Jenő kapcsolata
sikerült Nagy Jenőtől visszacsábítani a munkások nagy részét, így újból teljes kapacitással folytatódhatott a termelés. Ahogy ilyenkor gyakran előfordul, a munkaerőhiányt felváltotta a túljelentkezés és az igazgatóság egy csapásra válogathatott a pályázók között. „Naponként érkeznek ajánlatok elsőrangú korongosoktól és festőktől. Ha ezeket mind felfogadnánk, akkor száz lakás sem lenne elég. ”197 1923 végére úgy tűnt, helyre állt a béke Herenden, és ismét csak az alkotásra koncentrálhatnak az alkalmazottaknak és a vezetőnek egyaránt. Farkasházy Jenő visszatérve nyugat-európai körútjáról újult erővel vetette bele magát a munkába. A kiszámíthatóság egy rövid időre őt is megnyugtatta, így eközben sikerült végre rendeznie félreértéseit a herendi munkásokkal, olyannyira hogy 1924-ben például személyesen fordult a Honvédelmi Miniszterhez egyik porcelánégető-mesterük ügyében.198 A gyár egyetlen tapasztalt és megbízható égetöje, Ekkert Mihály ugyanis fia katonai szolgálata miatt vissza kívánt térni a családi gazdaságba, kiesése azonban súlyos következménnyel járt volna az éppen elinduló Részvénytársaság számára. Az ügy kimenetelét nem ismerjük, azonban eset is bizonyítja, hogy Farkasházy Jenő és visszatért alkalmazottainak viszonya a kölcsönös sértettség után megnyugtatóan rendeződött. 1923. július 24-én délután 6 órakor a Mobil Bank Rt. belvárosi irodájában megtartotta első közgyűlését a Herendi Porcelángyár Részvénytársaság.199 Ezzel közel egy időben a Farkasházy Fischer Jenő Herendi Porcelángyár céget a Veszprémi Királyi Törvényszék, mint cégbíróság törölte nyilvántartásából. Az alakuló közgyűlésen megválasztott igazgatóság elfogadta, hogy a részvény- társaság 500 millió korona alaptőkével jöjjön létre, amely 1 millió 250 ezer, egyenként 400 koronás névértékű részvényre oszlott szét. A tisztségviselőkre vonatkozólag rögzítették, hogy az igazgatóságnak minimum hat, maximum huszonnégy tagja lehet. Az alapítás pillanatában Farkasházy Jenőn kívül tizenöten vállaltak pozíciót az Rt. vezetésében.200 A részvények 51%-a Fischer Mór unokájánál maradt, míg a többi a vezetőségi tagok és kisrészvényesek 197 VeML XI.46.c.bb. 9. tétel. Márkus Lajos mérnök elleni per iratai, Márkus Lajos megbízott intéző levele Várady Gáborhoz. 1923. 198 VeML XI.46.c.bb. 9. tétel. 1924. 199 VeML XI.46.c.aa.I.2.tétel. Közgyűlési jegyzőkönyvek, 1923. 200 Az igazgatóság tagjai: Fischer Ödön közgazdász, a Cobden Szövetség egyik alapítója, a Világ, majd a Magyar Hírlap elnöke; dr. Horváth Béla Veszprém város főügyésze; Layer Károly az Országos Iparművészeti Múzeum főigazgatója; Pfeifer Ignác egyetemi tanár; Héderváry Lehel ügyvéd, újságíró, országgyűlési képviselő; Várady Gábor ügyvéd; Salusinszky Gyula a Lloyd Bank alelnöke; Pálmai Lajos közjegyző, politikus, az Eckhardt kormány államtitkára; Sebestyén Arnold újságíró, az Est lapok igazgatója; Csécsey József (mindössze egy napig); Farkasházy Zsigmond ügyvéd, országgyűlési képviselő. Rajtuk kívül négyen, Hubay Jenő hegedűművész, a Magyar Zeneművészeti Akadémia elnöke, Fónagy Aladár a Mobil Bank igazgatója, Petrovics Elek a Szépművészeti Múzeum főigazgatója és Végh Gyula, a Magyar Iparművészeti Múzeum főigazgatója bejegyzési kérelmük elbírálására vártak 98
