Szűts István Gergely: A műhelytől a szalonig. A Herendi Porcelánmanufaktúra a Monarchia idején - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 24. (Veszprém, 2011)
VIII. Egy gyártulajdonos mindennapjai
aóT Amit a veszprémi kereskedőktől nem tudott beszerezni, azt vagy Budapestről, vagy külföldi cégeken keresztül más európai városokból rendelte meg. Mivel társasági életet leginkább a magyar fővárosban és nem Herenden vagy Veszprémben élt, ilyen típusú kiadásokkal itt nem találkozhatunk. Az ifjú kora óta lelkes műkincs és könyvgyüjtő Farkasházy az évek során komoly könyvtárat rendezett be Herenden. A porcelánszakma kurrens kiadványai mellett egyéb más művészeti ágak albumai, katalógusai is megtalálhatóak voltak szalonjában. A könyveket leginkább közvetlenül a szerzőktől vagy éppen bécsi és párizsi könyvkereskedésekből rendelte meg. 1900-ban például a bajorországi Ansbach kastélyának porcelánjairól frissen megjelent albumot annak írójától, Eugen von Mor-Sunneggtől165 igyekezett beszerezni. Emellett rendszeres előfizetője volt a legtekintélyesebb európai porcelán- és kerámiaipari szaklapoknak, így például a berlini Keramische Rundschau-nak is. Látható tehát, hogy a vidékre költözés egyáltalán nem szakította meg európai kapcsolatait. A legfrissebb szakmai kiadványok eljutottak otthonába, s emellett gyakori utazásai alkalmával rendszeresen meglátogatta a jelentősebb porcelán- gyárakat, múzeumokat és gyűjteményeket. Szakmai fejlődésére nem sajnálta a pénzt, erről tanúskodnak azok a nyugat-európai antikváriumok által kibocsátott számlák is, amelyek kiegyenlítése olykor több hónapig is elhúzódott. 1910-ben például Johann Körper bécsi könyvkereskedéséből rendelt közel 50 osztrák korona értékben, többek között az 1862-es londoni, az 1867-es párizsi világ- kiállításról készült katalógusokat illetve más szakkönyveket.166 E mellett tárgyi gyűjteménye is igen jelentős volt, hiszen a porcelánok mellett míves bútorokra és festményekre is sokat áldozott. Néhány oldalas hagyatéki leltárában részletesen ugyan nem szerepelnek az egyes tárgyak, azonban a Herenden felvett 244 és a Bristol szállóban rögzített 18 tétel már magában is komoly gyűjteményről tanúskodik.167 Az év egy részét Herenden töltő művész, különösen a téli hónapokban érezhette a falu és a vidék magányát. Ezt csak tetézték az üzlettel járó bonyodalmas és hosszadalmas pénzügyek, nem csoda, ha egyre gyakrabban vágyódott el innen. Magányos estéin volt ideje gondolkodni ifjúkori emlékein és felidézni Párizs és Pest pezsgő társas életét. Érzéseiről, kételyeiről feltételezhetően a hozzá közel állóknak is beszélt, erre utal unokahúgának 1910-ben, a francia fővárosból hozzá keltezett levele.,, Genfi kártyádat köszönöm, remélem az életed Herenden nem olyan borzasztó, aminőnek elképzelted. Ha nagyon szekíroznak, gondolj arra, milyen jó lesz novemberben ismét itt Párizsban.168 Nem nehéz 165 Mor-Sunnegg é.n. 166 VeML XI.46.b.cc. 23. tétel. 1910. 167 Budapest Főváros Levéltára VII. 12. b. Budapesti Központi Királyi Járásbíróság, Peres és perenkívüli iratok. 275.492/1926. 168 VeML XI.46.b.dd. 18. tétel. Farkasházy Fischer Jenő családtagjainak levelei, 1910. Margit nevű unokahúga levele Párizsból. 82
