Szűts István Gergely: A műhelytől a szalonig. A Herendi Porcelánmanufaktúra a Monarchia idején - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 24. (Veszprém, 2011)
VII. A világháború okozta krízis és az újrakezdés - A Tanácsköztársaság hónapjai
hogy mit tett, és milyen esetleges lehetőségeket szalasztott el Herend tulajdonosa, ám annyi bizonyos, hogy az 1914 előtti nehéz viszonyok ebben a négy esztendőben meghatványozódtak. A Tanácsköztársaság hónapjai Az első világháború befejezésének hetei egyszerre jelentettek bizakodást és bizonytalanságot a Herendi Porcelángyár tulajdonosa számára. Az 1918. novemberi fővárosi események szerettei és rokonai miatt aggodalommal töltötték el, emiatt többször is felajánlotta számukra a vidéki otthona jelentette biztonságot. Régi jó barátjának, Gerbeaud Emilnek Marcella nevű lányát többször is kérte, hogy gyermekével együtt a családfő frontról való hazatéréséig költözzön ki hozzá Herendre. Farkasházy Jenő ezekben a hetekben tehát a faluban tartózkodott, azonban a gyár beindításának nagyszabású terveire a bizonytalan közállapotok miatt képtelen volt koncentrálni. Kedélyét tovább rontotta, hogy budapesti otthonába sem mehetett haza, hiszen a Bristol szálló szobáinak nagy részét rekvirálták és a következő hónapokban az antant misszió tisztjeinek tartották fenn. Önzetlenségére jellemző, hogy a nehéz időkben a Gerbeaud családon kívül mások számára is felkínálta lakóhelyét. 1919 tavaszán előbb unokaöccsét, a politikus, ügyvéd Farkasházy Zsigmondot142 sikerült felvidéki barátainál biztonságba helyeznie,143 144 majd a fővárosi politikai viszonyok miatt régi jó barátja, Hubay Jenő és családja is elfogadta a felajánlást és április elején megérkezett Herendre. A híres zeneszerző fia így emlékezetett ezekre a napokra. „Amikor a fővárosban az élelmezési helyzet katasztrofálissá vált- s szó szoros értelmében koplaltunk- szüleim elhatározták, hogy elfogadják Farkasházy Jenő meghívását, így kerültünk Herendre, ebbe a kedves dunántúli faluban lévő régi, szép porcelángyárba. Ott aránylag csend honolt még. A falu lakossága és a gyár munkásai megható szeretettel vettek körül és láttak el mindenféle jóval. Ott eleinte csendes napokat éltünk meg. Esténként koncert. Jöhetett, aki akart és a gyár szalonja is megtelt a falu gazdáival és a gyár munkásaival. Véget nem érő tapsok, egy-egy darabot néha kétszer is megújráztak.144 A világhírű zeneszerző és karmester itt tartózkodásának természetesen a falun kívül is hamar híre ment és a kiszámíthatatlan politikai viszonyok és folyamatos fenyegetettség ellenére 142 Farkasházy Zsigmond (1874-1928) A Marosújváron született ifjú középiskoláit Kolozsvárott, egyetemi tanulmányait pedig ugyancsak itt, illetve Budapesten folytatta. 1900-ban szerzett ügyvédi oklevelet és ettől az évtől kezdve a fővárosban praktizált. 1897-től a Magyar Hírlap, majd a Pesti Hírlap főmunkatársa volt. A századfordulót követőn pedig több cikluson keresztül országgyűlési képviselőnek választották. 143 Farkasházy 2000: 139. 144 Hubay Cebrián 1992: 145.
