Szűts István Gergely: A műhelytől a szalonig. A Herendi Porcelánmanufaktúra a Monarchia idején - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 24. (Veszprém, 2011)

VI. A porcelán útjai - A Manufaktúra kapcsolathálói - Belföldi hálók, üzletek

•at----------------------------------------------------szeletének története máig szinte teljesen feltáratlan, a rendelkezésre álló adatok alapján úgy tűnik, hogy a hazai szektor néhány nagyobb vállalkozástól eltekintve kizárólag a belföldi tömeg- és csak kis mértékben a luxusporcelánok értékesítési piacán volt jelen. Ennek megfelelően sem a Monarchia porcelángyártását és értékesítését meghatározó társország piacára, sem a vámhatárokon kívülre nem, vagy csak kis részben szállítottak készárut magyar kereskedelmi vállalkozások. Ezek alapján pedig világos, miért bécsi szállítócégekkel kötött üzleteket az exportra termelő porcelángyár.

Mivel az értékesítésre vonatkozó statisztikák szinte teljesen hiányoznak, ezért a következőkben néhány jellegzetes példán keresztül megkíséreljük feltérképezni Farkasházy (Fischer) Jenő szövevényes üzleti kapcsolathálóit, külön kitérve a legjelentősebb megrendelőkre és a szállításban résztvevő cégekre.

Belföldi hálók, üzletek

A fennmaradt iratok alapján úgy tűnik, hogy a századfordulót követően a személyesen kötött üzletek mellett két komoly értékesítővel, a székesfehérvári Wertheim Pállal, és a budapesti Hüttl Tivadarral állt szorosabb üzleti kapcsolatban Herend. Kettejük közül különösen érdekes Hüttl Tivadar udvari szállító szerepe, hiszen ő 1903-tól a kereskedelem mellett a gyártási oldalon is megjelent, miután az angyalföldi Jász utcában porcelángyárat alapított.96 Hüttl a századforduló táján az egyik legismertebb fővárosi porcelánkereskedőnek számított, nem véletlen, hogy Farkasházy (Fischer) a gyár termékeinek hazai bemutatására éppen őt választotta. A kereskedő 1910-es halálát követően utódaival sem szakadt meg a kapcsolata, még a háborús évek alatt is érkeztek tőlük megrendelések.97 98

Wertheim Pál, Farkasházy (Fischer) Jenő jó barátja az 1900-as évek közepétől, elsősorban ismerősei és üzletfelei körében igyekezett porcelánokat értékesíteni.9X Ennek köszönhetően rajta keresztül főként dunántúli kisbirtokosok, tehetősebb kisvárosi iparosok és kereskedők jutottak hozzá a hőn áhított tárgyakhoz. Wertheim kuncsaftjai főként apró kiegészítőket, tálakat, vázákat és egyéb, viszonylag olcsón beszerezhető alkotásokat kerestek.99 Wertheim egé96 Magyar Üveg- és Agyagújság 1903. 13. 2.

97 VeML XI.46.b.cc. 10. tétel.

98 A Wertheim család ismert és megbecsült tagja volt Székesfehérvár város polgári közösségének. Wertheim Pál atyja, Wertheim Salamon Lipót 23 éven keresztül volt a helyi izraelita hitközség elnöke, emellett fontos szerepet töltött be a város kereskedelmi életében is. Az ő vezetésével hozták létre többek között a Kereskedelmi Csarnokot, majd öccsével közösen megalapította a Wertheim M. és Fiai céget. Ezt vette át és vezette tovább később a herendi porcelánokat is értékesítő Pál.

99 VeML XI.46.b.dd. 6. tétel. Wertheim Pál székesfehérvári birtokos levelei.

56