Szűts István Gergely: A műhelytől a szalonig. A Herendi Porcelánmanufaktúra a Monarchia idején - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 24. (Veszprém, 2011)
IV. A porcelánmanufaktúra újjáalapítása és az első évek nehézségei - Nemzetközi sikerek, hazai elismerés
és technikai újításainak - a 20. század első évtizedében jelentősen javult, a vállalat anyagi helyzete továbbra is bizonytalan maradt. A tőkeerős háttér nélkül álló képzőművész a vártnál valóban nehezebb helyzetbe került. A tulajdonos művészi vénája és gazdasági ügyekben való járatlansága nagy részben járult hozzá ehhez. Tervei megvalósításához sok esetben nem kellően átgondoltan vett fel jelentős kölcsönöket, amelyek törlesztése a következő évtizedben komoly nehézségeket okozott számára. A herendi gyár sajátságos helyzetét, amely szerint adva van egy művészileg kiváló ám üzletvitel szempontjából kevésbé sikeres vállalkozás, már a kortársak is érzékelték. Ezt fogalmazta meg Gelléri Mór, az 1902-es karácsonyi vásár kapcsán megjelent tárcájában is. „Igaz, hogy a herendi gyárat érdemes volna kereskedelmileg jobban szervezni és módot találni arra, hogy Fischer a művészi irányítás feladatainak szentelje magát egészen, a telep prosperálásának feladatait pedig gyakorlottabb kereskedelmi vállakra kellene áthárítani.76 A vállalat üzleti ügyeit valóban nem minden esetben kezelte körültekintően, ezért gyakran nem vagy csak jelentős késésekkel teljesültek a megrendelők igényei. A vállalat vezetési módszerével kapcsolatban megfogalmazott kortárs kritikák, amelyek szerint többek között a berendezések nagy részét pénzzé tette vagy saját érdekeit előtérbe helyezte, jogossága részben vitatható. Az indulás pillanatában Farkasházy (Fischer) Jenő ugyanis világosan kifejtette, hogy elődeivel szemben vissza kíván térni az egyedi, művészi termékek gyártásához, s ehhez nincs szüksége a korábban, főként a nagyipari kőedénygyártás miatt beszerzett gépekre, berendezésekre. Mindezektől függetlenül az első világháború kitöréséig a porcelángyár több nemzetközi és hazai elismerést, díjat nyert el, és a folyamatos nehézségek ellenére is végig talpon tudott maradni. 76 Magyar Ipar 1902. 2. 44
