Szűts István Gergely: A műhelytől a szalonig. A Herendi Porcelánmanufaktúra a Monarchia idején - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 24. (Veszprém, 2011)
IV. A porcelánmanufaktúra újjáalapítása és az első évek nehézségei - Nemzetközi sikerek, hazai elismerés
*3 cessziót jellemző kísérletező kedv, a stílushatárok figyelembe nem vétele természetesen a képző- és iparművészeiben is új energiákat szabadított fel.67 A Párizsban tanult, de Bécsben is otthonosan mozgó, világlátott Farkasházy (Fischer) Jenő is hamar hatása alá került és olyan új technikákkal kezdett dolgozni, amelyek a porcelánt más-más perspektívából mutatták meg. ,, Fischer Jenő magas tüzű folytatott (coulé technika), lágy porcelánmázai, lüszterezett szeladonmázai, kristálymázai, valamint páte sur páte technikával készült vázái és díszedényei szervesen kapcsolódtak ehhez az új, [szecesszió] formaitechnikai irányhoz.68 Új módszerei és mintái tehát sikert hoztak Herend és tulajdonosa számára. Nemzetközi sikerek, hazai elismerés Farkasházy (Fischer) Párizsból visszatérve a hétköznapokat meghatározó és egy művész számára talán kevésbé kreatív munkának számító gyártás helyett továbbra is a nemzetközi szintérre koncentrált. Párizs után Szentpétervárra, majd St. Louis-ba is meghívásokat kapott, és újabb sikerei bizonyították, hogy jó úton jár. Az orosz fővárosban rendezett nemzetközi iparmű kiállításon azonban nemcsak szakmai szempontból alkotott maradandót. Amellett, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia gyárosai közül csak harmadmagával nyert kitüntetést, nagyatyja szellemi örökségét követve az itt kiállított tárgyait karitatív célokra ajánlotta fel. E nemes gesztust a cári Oroszország a Szent Sztaniszláv érdemrend III. fokozatának odaítélésével köszönte meg.69 Számára azonban a legnagyobb szakmai elismerést nem ezek a díjak, hanem a művészeti és technikai szempontból mintának számító sévres-i gyár műszaki igazgatójának herendi látogatása jelentette. Georg Vogt egy évvel a párizsi kiállítás után ugyanis végiglátogatta a kitüntetett gyárakat, így Magyarországon Pécsett és Flerenden töltött el néhány napot. Vogt dicsérő szavai és belé helyezett töretlen bizalma megerősítették Fischer Mór unokáját abban, hogy a nagytételű gyártás helyett továbbra is művészi alkotásokat kell készítenie.70 A francia kolléga megállapításai kétségkívül igazak voltak, ám ő nem lehetett tisztában azzal a financiális krízissel, amelyben a gyár már egy ideje volt. Az innováció helyett ugyanis Herenden ekkor a legfontosabb feladatnak a megrendelések gyors teljesítése, majd a tetemes hitelek és kölcsönök törlesztése számított. Bár nem ismert a sikerek hatására megjelenő megrendelők száma és 67 A porcelániparban előforduló újításokról és irányokról bővebben egy korabeli összefoglalóban olvashatunk. Tóvárosi Fischer Emil 1901. 68 Bállá 2003: 167. 69 Sikotal970: 57. 70 VeML XI.46.b. aa. 24. tétel. Georg Vogt, a sévres-i gyár műszaki igazgatójának üdvözlő levele. 41
