Szűts István Gergely: A műhelytől a szalonig. A Herendi Porcelánmanufaktúra a Monarchia idején - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 24. (Veszprém, 2011)

III. Farkasházy (Fischer) Jenő élete 1896 előtt - Párizs-Budapest

Ebbe a közegbe érkezett 1879 őszén az ekkor tizennyolc esztendős Farkas- házy (Fischer) Jenő, hogy tehetségét értő szemek előtt kibontakoztassa. Az itt eltöltött évek alatt természetesen nemcsak a szakmailag fejlődött, hanem társadalmi kapcsolatai, ismeretségi köre is jelentősen kibővült. Párizs pezsgő kulturális élete művészcsoportok, klubok, kávéházi társaságok százait hívta életre, és tartotta meg akár hosszú-hosszú évtizedeken keresztül. Itt mindenki tartozott valahová, így természetes, hogy Farkasházy (Fischer) Jenő is a párizsi magyar müvésztársadalom különböző csoportjaiban bukkant fel. Feltételezhetően több alkalommal is helyet foglalhatott a híres Grand Café magyar asztalánál, hogy együtt poharazzon Rippl-Rónai Józseffel, Zichy Mihállyal vagy éppen Munkácsy Mihállyal. Ez alatt az idő alatt ismerte meg legjobb barátait, és a porcelángyár szakmai és kereskedelmi kapcsolatainak jelentős része is az innen származó közös élményeken alapult. Itt kötött életre szóló barátságot Hubay Jenő, zeneszerző- karmesterrel is és rajta keresztül személyesen találkozhatott olyan híres személyekkel, mint Alexander Dumas, Benjamin Godard vagy éppen Victor Hugo.36 37 38 „Farkasházy Jenő, Hubay legbensőbb barátja lett és éveken át együtt barangolták a világot?1

Párizsi évei alatt tudását tehát nem csak az akadémia padjaiban, hanem Európa számos pontján, így például 1884-ben a Kölni Művészettörténeti Kongresszuson vagy a német porcelángyárak végiglátogatásával gyarapította. Bár az év nagy részét külföldön töltötte, oktatási szünetekben, ha tehette, hazalátogatott Magyarországra. Ilyenkor ideje egy részét a szüleinél Tatán, illetve a magyar fővárosban, a Dunakorzón, a Bristol szállóban bérelt lakosztályában töltötte. Párizsi tanulmányaival párhuzamosan hazai közéleti lapokban, így a Budapesti Hírlapban, a Budapesti Szemlében, az Egyetértésben valamint a művészettörténeti Magyar Szalonban is publikált.3* írásainak köszönhetően a hazai tudományos életben is egyre ismertebb lett.

Az 1880-as évektől folyamatosan utazó művész Párizs, Tata és Budapest mellett jelentős időt töltött a császárvárosban is. Ahogy később, így már ekkor is a rokonlátogatások mellett szívesen időzött bécsi barátainál és híres antikváriusoknál, akiktől rendszeresen rendelt olyan szakmai könyveket, amelyekhez itthon nem tudott volna hozzájutni. Emellett ruhatárát is részben innen, például az ismert bécsi, Klein & Franki férfiszabóság remekeivel bővítette.

36 Hubay Jenő (1858-1937) Gyermekkorától a zenei pályára készült és már igen fiatalon kirajzolódott tehetsége. Ötévesen kapta első hegedűjét, és hamarosan feliépet különböző hangversenyeken és koncerteken. 1874-ben került Berlinbe, majd onnan két év múlva hazatért és Liszt Ferenc mellett zenélt a Zeneakadémián. 1878-ban a mester ajánlólevelével érkezett Párizsba. A következő évtizedekben beutazta Európa jelentős koncerttermeit. 1919 és 1934 között a Magyar Zeneakadémia vezetője volt. Életéről bővebben: Hubay-Cebrián 1992.

37 Haraszty 1913: 44.

38 Szinnyei 1893:526.

24