Szűts István Gergely: A műhelytől a szalonig. A Herendi Porcelánmanufaktúra a Monarchia idején - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 24. (Veszprém, 2011)
IX. A Herendi Porcelángyár Részvénytársaság és Farkasházy Jenő kapcsolata - Farkasházy Jenő hagyatéka
valamikor az 1920-as években készítette. Emellett csendéletek, tájképek és természetesen családtagjairól, barátairól készült portrék is díszítették lakását. Hubay Jenővel kötött szoros barátságát is bizonyítja, hogy hagyatékában hat, a családdal kapcsolatos festményt, illetve képet leltároztak be. Mentalitásával, világszemléletével kapcsolatban mégsem elsősorban ezek, hanem a privát terében nap mint nap jelenlévő, számára valamiért fontos apró tárgyak ámlkodóak igazán. Mivel direkt politikai és közéleti szerepet tudóinkkal nem vállalt, ezért pártállásáról és alapvető értékrendjéről csak nagyon kevés részletet ismerünk. Hagyatéki leltárában viszont van két olyan egység, amely segíthet közelebb vinni alapvető értékrendjéhez. Két olyan személlyel kapcsolatban találhatóak itt tárgyak, akik a magyar nemzeti tudat kiemelt alakjai voltak. Az egyikük báró Eötvös József, az első felelős magyar kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, akiről egy bronz szobrot őrzött szobájában. A másik pedig Kossuth Lajos, akinek emlékét több tárgy is őrizte, így egy ifjabb Ábrányi Emil által róla írott vers eredeti kézirata, a sírjáról szedett babérág valamint egy reprodukció, még kormányzó-elnöki időszakából. Kossuth iránti tiszteletét több apró momentum is jelzi, többek között az, hogy 1911-ben egy róla készült arcképet adományozott Herend községnek, amelyet a díszközgyűlés az ülésteremben helyezett el.22' Egy 1920-ban a budapesti Hubay-palotában rendezett hangversenyre pedig így invitálta a házigazda barátját. „Talán megtalálod nálunk is a Kossuth Lajos és Victor Hugo szellemének parányi részecskéjét... ”223 224 Farkasházy Jenő öröksége természetesen nem az anyagi javak, hanem azon szellemi és tárgyi kultúra miatt számított jelentősnek, amelyet a művész, gyárigazgató harminc éven keresztül Herenden létrehozott. Azzal ugyanis, hogy 1896-ban jelentős adóteherrel együtt átvette a manufaktúra irányítását, a biztos bukástól és valószínűleg a gyors elmúlástól mentette meg a nagyapja által is vezetett gyárat. Bár a következő években részben saját, részben rajta kívül álló okok miatt a vállalkozás több alkalommal is nehéz helyzetbe került, a világkiállításokon és nemzetközi vásárokon szerzett elismerései mégis azt bizonyították, hogy művészi szempontból jó úton jár. Filozófiája, amely az új és a régi értékek, minták és motívumok egyensúlyára épült, segített abban, hogy a Herendi Porcelán neve közismert maradhasson Európa-szerte. A nagyobb és tőkeerősebb európai gyártókkal szemben részvénytársasági formában is komoly feladat lett volna versenyben maradni, ennek tükrében egyszemélyes vezetése,- minden hibája ellenére- elismerést érdemel. A századforduló táján szecessziós hatásra új és egyedi mintákat és technikát kezdett használni, amelyek valóban rá jellemző stílusjegyeket hordoztak. 223 VeML V.341.a.aa. Herend kisközség iratai, Képviselőtestületi jegyzőkönyvek. 1911. március 15. 224 XI.46.b.dd.l.tétel. 1920. 108
