Levéltárismertető - Vezető az állandó kiállításhoz - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 23. (Veszprém, 2011)
A LEVÉLTÁR RÖVID TÖRTÉNETE A Veszprém Megyei Levéltár törzsanyagának alapját az egykori vármegyei levéltár képezte, amely később kiegészült Pápa és Veszprém városok levéltárával, a feloszlatott szerzetesrendek és a veszprémi káptalan hiteleshelyi archívumaival. A levéltár történetére vonatkozó első elszórt adataink a XVIII. század első évtizedeiből származnak. Ezek a vármegyei jegyzőkönyveket őrző jegyző feladataival, az iratok elhelyezésének kérdésével, egy állandó levéltári helyiség kijelölésével és az iratok rendszerezésével foglalkoznak. ♦ Az első veszprémi vármegyeháza Padányi Bíró Márton püspök-főispán támogatásával épült fel 1763-ban. Az itt kialakított levéltárba csak ezután kerültek be az addig a vármegyei hivatalnokok által őrzött hivatali iratok. A helytartótanács állandó sürgetése folytán rendezett iratokat az 1782-ben elkészült 144 fiókos levéltári szekrényben tárolták. ♦ II. József megyerendszert felszámoló intézkedései megakasztották a vármegyei levéltárügyet. Ekkor a levéltári iratokat a pálos rend pápai rendházába szállították, majd 1790-ben visszahozták Veszprémbe. A jegyző felügyelete alatt álló levéltárba 1794-ben regestrator-1 is kineveztek Ányos Antal személyében. Öt ebben a tisztségében Balassa Ignác követte 1803-ban, aki már kikerült a jegyző felügyelete alól. Az 1820. évi tisztújításkor Esterházy János főispán Veszprém megye első levéltárnokává nevezte ki a levéltár kulcsainak átadásával. Balassa alakította ki a vármegyei levéltári fond ma is használatos belső rendszerét. A levéltári iratokat 1887-ben az újonnan felépült vár- megyeházában helyezték el. Itt 1923-ban nagyarányú selejtezést végeztek. Ennek és a háborús évek veszteségeinek következtében a vármegyei levéltár 1850 és 1945 között keletkezett iratanyaga — a jegyzőkönyvek kivételével - csaknem teljesen megsemmisült. ♦ Az 1950. évi 29. sz. tvr. a korábbi törvényhatósági levéltárakat állami közlevéltárrá nyilvánította. 1968- ban a levéltár a megyei tanács fennhatósága alá került, neve ekkor változott a jelenlegi formára. A szervezetét tekintve egyetlen intézmény az évtizedek során több telephelyen működött, jelenleg a veszprémi központi és a pápai fióklevéltár alkotja. ♦ A vármegyei levéltár közlevéltárrá történt alakítása egyben feladatkörének kibővítését is jelentette. Feladata immár nem csak a megyei hatóság iratainak a megőrzése lett, hanem a 3
