Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)

Tanulmányok a veszprémi egyházmegye történetéről - Karlinszky Balázs: A VESZPRÉMI KÁPTALAN ZALAMERENYE-KÖRNYÉKI BIRTOKAI A TÖRÖK ELŐTT (Káptalani birtokkezelés a középkorban)

A VESZPRÉMI KÁPTALAN ZALAMERENYE-KÖRNYÉKI BIRTOKAI A TÖRÖK ELŐTT

Holub József (1933), Zala megye története a középkorban III., A községek története, Pécs. [Kézirat]

Holub József (1943), Egy dunántúli egyházi nagybirtok élete a középkor végén, Pécs.

Horváth Richárd (2003), Várak és politika a középkori Veszprém megyében, Debrecen. [Doktori értekezés, DE, kézirat].

Juhász Kálmán (1941), A csanádi székeskáptalan a középkorban (1030-1552), Makó.

Kalász Elek (1932), A szentgotthárdi apátság birtokviszonyai és a ciszterci gazdálkodás a középkorban, Budapest. (Tanulmányok a magyar mezőgazdaság történetéhez 5.)

Karlinszky Balázs (2008), A veszprémi káptalan bevételei és gazdasági ereje a 15-16. század fordulóján, in: Kilián László, Rainer Pál [szerk.], Veszprém reneszánsza, Veszprém. 37-66.

Kerezsy Jenő (1910), Bakócz Tamás egri püspök udvartartása és egyházmegyéje, Erzsébetváros. (Művelődéstörténeti értekezések 39.)

KMTL = Kristó Gyula [főszerk.], Engel Pál, Makk Ferenc [szerk.] (1994), Korai magyar történeti lexikon IX-X1V. század, Budapest.

Kollányi Ferenc (1900), Esztergomi kanonokok 1100-1900, Esztergom.

Kovács Béla (1987), Az egri egyházmegye története 1596-ig, Eger.

Köblös József (1987), A budai, fehérvári, győri és pozsonyi káptalan archontológiája, Budapest. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, Forrástudományi segédletek 3.)

Köblös József (1994), Az egyházi középréteg Mátyás és a Jagellók korában, A budai, fehérvári, győri és pozsonyi káptalan adattárával, Budapest. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 12.)

Kubinyi András (1989), Mezővárosok egy városmentes tájon, A középkori délnyugat Magyarország, Tapolca Városi Múzeum Közleményei 1., 319-332.

Kubinyi András (1999), Főpapok, egyházi intézmények és vallásosság a középkori Magyarországon, Budapest. (METEM-könyvek 22.)

Leskó József (1907), Adatok az egri egyházmegye történetéhez IV, Eger.

Lukcsics József (1908), A veszprémi káptalan a XVI. században, Veszprém.

Lukcsics Pál (1923), A vásárhelyi apácák története, Veszprém.

Lukcsics Pál (1927), Az esztergomi főkáptalan a mohácsi vész idején (1500-1527), Esztergom.

Lukcsics Pál (1930), A veszprémi székeskáptalan levéltára, Levéltári Közlemények 8., 151-181.

MÁLYUSZ Elemér (1971), Egyházi társadalom a középkori Magyarországon, Budapest.

T. Mérey Klára (1999), Zala megye útjai és a mellettük fekvő települések a XV1II-XIX. században, in: Káli Csaba [szerk.], Zala megye a XVI1-XIX. században két korabeli leírás alapján, Zalaegerszeg. (Zalai Gyűjtemény 46.)

Mezey László (1973), Székesfehérvár egyházi intézményei a középkorban, in: Kralovánszky Alán [szerk.], Székesfehérvár évszázadai II., Székesfehérvár. 21-36.

Neumann Tibor (2007), A Korlátköviek, Egy előkelő család története és politikai szereplése a 15-16. században, Győr. (A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai, Források, feldolgozások 5.)

RÁcz György (2000), A magyarországi káptalanok és monostorok magisztrátus-joga a 13-14. században. Századok 134., 147-210.

Simon Zoltán: A füzéri vár a 16-17. században, Miskolc, 2000. (Borsod-Abaúj-Zemplén megye régészeti emlékei I.)

Solymosi László (1989), Könyvhasználat a középkor végén. Könyvkölcsönzés a veszprémi székesegyházi könyvtárban, in: Szelestei N. László [szerk.], Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról: Az Országos Széchényi Könyvtárban 1986. február 13- 14-én rendezett konferencia előadásai, Budapest. 77-119.

Solymosi László (1998a), A veszprémi káptalan középkor végi számadáskönyvének forrásértéke, in: RÁcz István [szerk.], Szabó István emlékkönyv, Debrecen. 88-104.

55