Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a veszprémi egyházmegye történetéről - Siptár Dániel: Kolostoralapítások és szerzetesi lelkipásztorkodás a veszprémi egyházmegye török alól felszabadult részein
Siptár Dániel Gelse leányegyháza lett. Nagybakónak 1761-ben lett világi plébánia talán rögtön Nagy- és Kisrécse, valamint Sárszeg fíliákkal.48 Ezek a falvak legalább 7, legfeljebb 17 kilométerre vannak Nagykanizsától, vagyis egy távolabbi gyűrűt alkotnak, mint a fíliák másik csoportja, amelynek a tagjai a népesség gyarapodásának köszönhetően az 1770-es években keletkeztek, azaz a 6-7 km-es körzeten belül fekvő Palin, Sánc, Fakos, Bagola, Lazsnak és Mórichely.49 Ez utóbbiakhoz csatolhatjuk a városon kívüli (főleg szőlőhegyi) kápolnákként keletkező, majd lassan a 19. századra szintén fíliákká váló istentiszteleti helyeket Förhéncen, a Látóhegyen és a Szent György- hegyen, amelyek az 1760-as évek elején épültek.50 Az ide sorolt települések katolikus hitélete sokat köszönhetett a földesúrnak, Inkey Boldizsár zalai alispánnak. Ő építtette 1761-ben Förhéncen az Urunk színeváltozása kápolnát, Lazsnakon pedig 1768-ban Szent Kereszt titulussal temetőkápolnát emelt magának, amely egyben kálváriakápolna is volt, mivel egy korábbi ilyen helyén épült fel. Palinban pedig épp az Inkey-család házi káplánjaiként is működtek kanizsai ferencesek. 1 Iharos és Iharosberény szintén az Inkey-család falvai voltak. A kanizsai ferencesek itteni tevékenysége terén azonban bizonytalanságok mutatkoznak. Iharosberényben az Inkey-kúria kápolnájában már 1748-ban miséztek olyan alkalmakkor, amikor a földesúr ott tartózkodott, valamint 1779-ből és 1780-ból két káplán neve is ismert.52 53 Ők talán már kihelyezett és nem udvari káplánok voltak.51 Ugyanakkor iharosi tevékenységükre vonatkozó adatunk valószínűleg csak Takács Ince tévedése, aki Borsfay Ferenc Antal iharosi/iharosberényi plébánost ferencesnek gondolta.54 48 Ördög (1991-1998) DL 312., 533., 535., 541., 555., 567., 750., Pfeiffer (1987) 675-676. 49 1771-ben még nem említik őket, de 1778-ban már Kanizsa filiái. Ördög (1991-1998) III. 577., 750., TakáCS-Pfeiffer (2001) 277., 279. Palinnak 1772-ben már biztosan ferences lelkipásztora volt, vő. Dénesi (2006) 40. A településekre lásd Kardos (2006). Vö. Barbarits (1929) 239. 50 Kéringer (2006) 315-316. Ezekhez a kápolnákhoz, valamint Lazsnakra a kanizsai ferencesek már 1762-ben körmeneteket vezettek. Takács-Pfeiffer (2001) 645-647., 742-744. A Látóhegy Szent Donát kápolnája az 1816. évi egyházlátogatás idejére Szent Bertalan titulust vett fel, a Szent György-hegyi Szent György kápolnát pedig ugyanennek a jegyzőkönyve már nem említi. Kéringer (2006) 314-315. 51 Inkey szerepére lásd Kostyál (2006) 351-354., Dénesi (2006) 40-43. Az Inkey-család története és Boldizsár életrajza Gőcze (2006) 535-543. Lazsnakra lásd még Kostyál (2001) 136-137., Takács-Pfeiffer (2001) 794—795. A korábbi kálváriára uo. 644—645. és Kostyál (2006)351. 52 Dénesi (2006) 42, Takács-Pfeiffer (2001) 276, 278. 53 Iharosberény 1770-ben és 1771-ben Iharos filiájaként szerepel a forrásokban. Takács- Pfeiffer (2001) 707, Ördög (1991-1998) III. 752. 54 Borsfay Ferenc Antal Pfeiffer névtárában 1755-1776 közötti iharosi plébánosként szerepel. Pfeiffer (1987) 306-307. Dénesi Tamás szerint ugyanakkor a veszprémi szemináriumból frissen kikerülve iharosberényi plébános lett, és e tisztségét még 1756-ban is viselte. Dénesi (2006) 42. és 160. Ez utóbbi azonban Dravecz József veszprémi kanonok kéziratos schematizmusának téves 80
