Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a veszprémi egyházmegye történetéről - Siptár Dániel: Kolostoralapítások és szerzetesi lelkipásztorkodás a veszprémi egyházmegye török alól felszabadult részein
KOLOSTORALAPfTÁS ÉS SZERZETESI LELKIPÁSZTORKODÁS ... megfelelő anyagi alapok hiányával és a ferences rend jelenlétéből adódó nélkü- lözhetőséggel. A ferencesek, akár rendelkeztek saját templommal 1692 után, akár nem, 1696-ban a váron kívül új helyet kaptak, de még ezt is a várparancsnoktól, aki ekkor Georg Christoph Berge gróf volt. Ő azonban már a saját maga által vásárolt telkét adta a rendnek,16 azaz ez a második letelepítés, pontosabban a meglévő közösség helyváltoztatása Berge tisztségétől függetlenül magánalapításnak tekinthető, amely megtelepedés-típus az 1690-es években már a felszabadult területeken is elő-előfordult.17 Székesfehérvár ostrománál ugyancsak jelen volt az említett két rend néhány tagja. A ferencesek 1688-ban Batthyány (II.) Ádám fővezértől és Vanossy Lőrinc harmincados kamarai megbízottól egy régi préposti házat kaptak meg, majd miután a prépost magának igényelte azt, 1690-ben három Vanossy által kisajátított polgári házba költöztek, templomul pedig a volt török fegyvertárat használták szintén a harmincados jóvoltából. I. Lipót 1690. augusztus 7-én erősítette meg az ingatlanadományt, és egyben felszólította a veszprémi káptalant a hivatalos birtokba iktatásra, ami még ebben az évben meg is történt.Is A jezsuiták még Fehérvár elfoglalása előtt a török lakosság között élt keresztény gyermekek kiszabadításával foglalatoskodtak, majd a vár átadása után eltemették a török által karóba húzott fejeket és kezdetben a plébánosi funkciókat is ellátták. A vár első parancsnokától, Johann Areyzaga bárótól néhány nap múlva megkapták a külváros mecsetét a szomszédos házakkal és kerttel. 1688 nyarán már hét épületük volt a városban, valamint a környéken mezőgazdasági területeket is szereztek. 1689-ben az Újszerzeményi Bizottság tagjai a városban járva hivatalosan is nekik adományozták az addig szerzett ingatlanokat.'4 A szerzetesek lakhelyéül és rendházuk temploma számára a rend a pálosok középkori telkét kapta a rajta álló mecsettel. A korábbi tulajdonosok 16 17 18 19 16 Az adománylevél latin példányának szövege kiadva Takács-Pfeiffer (2001) 491 492. Mind a latin, mind a német nyelvű példány figyelembevételével készült magyar fordítása Rózsa (1993b) 33-34. Az ekkor kapott telkeken építette fel a rend a templomát és rendházát, amelyek máig itt találhatók. Halis (1899) 32-43., Takács-Pfeiffer (2001) 112-119. és 760., Kéringer (2006) 302-305., Kostyál (2006) 344-348., Barbarits (1929) 236-237. A templom leírása Horváth- Kostyál (1992). 17 Lásd alább a móri kapucinusok megtelepedésének körülményeit és az ott idézett további példákat. 18 Takács-Pfeiffer (2001) 91. és 249. Takács Ince az uralkodói jóváhagyás dátumát 1691. augusztus 13-ára teszi, Fényi (1977) 53., Németh(1977) 14., Móra-AranyMagyar(1988) 57., Bölcskey (1930) 8., Károly-Nyirák (1877) 56., Károly (1896-1904) 11. 179. és 673-677., ahol megtalálható a veszprémi káptalan I. Lipót adománylevelét átíró oklevelének szövege is, akárcsak Pauer(1877) 179-183. oldalán. 19 Origó et Relatio Residentise Albensis Societatis Jesu, Hevenesi Gábor gyűjteményéből közölte Podhradczky (1859) 242-243. Lásd még Sebestyén (1929) 50-52. és 56-58., Jenei (1968) 176. és 186., Németh (1977) 11-12., Károly-Nyirák (1877) 157., Károly (1896-1904) II. 284- 287., Móra-Arany Magyar (1988) 56-57., Szarka (2003) 73. 73
