Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a veszprémi egyházmegye történetéről - Bilkei Irén: Hiteleshelyek a veszprémi egyházmegyében a középkorban és a kora újkorban
Bilkei Irén A tihanyi konvent hiteleshelye 1244 és 1351 között bocsátott ki okleveleket, 1268-ból ismert pecsétjén Szent Ányos püspök képe látható.21 Az almádi konvent hiteleshelyi tevékenységének csak kevés nyoma van 1351-ig, első hiteles oklevele 1249-ből ismert, pecsétjén a Jézust kezén tartó Madonnával.22 A csatári bencés konvent első kiadványa 1274-ből ismert, amit Szent Pétert ábrázoló pecséttel hitelesítettek.23 Az első hiteles oklevelet 1268-ban kibocsátó tőrjei premontrei prépostság a trónuson ülő Boldogságos Szűz Máriát ábrázoló pecsétjével jóllehet jelentős hiteleshelyi tevékenységet végzett, Nagy Lajos rendelete mégis megszüntette tevékenységét 1351-ben, valószínűleg létszámának csökkenése miatt.24 A Fehérvárral szoros kapcsolatban álló újudvari keresztes konvent hiteleshelyi tevékenységét valószínűleg a földrajzi fekvése indokolta: a helyiség távol esett Zala már a 13. században működő hiteleshelyeitől. Első oklevele 1259-ből ismert, kör alakú pecsétjében egyenlő szárú kereszt volt látható.“5 A veszprémi egyházmegye hiteleshelyeinek áttekintésére jó alkalmat ad az ezeréves évforduló, de ne feledkezzünk meg arról a nagyon fontos tényről sem, hogy éppen egyházmegyénk területén, a veszprémi káptalan kancelláriájában született meg az az oklevél 1181-ben, amelyet ma a kutatás a hiteleshelyi tevékenység első bizonyítékának tart.26 Solymosi László megállapítása szerint a hazai magánjogi írásbeliség négy legkorábbi, III. Béla uralkodása alatt keletkezett emléke a veszprémi egyházmegyéhez kapcsolódik. Ezek az oklevelek (1181-ből kettő, 1184 és 1192) valószínűleg még csak alkalmi feladatok teljesítéséről és nem rendszeres oklevéladó tevékenységről tanúskodnak. A nagyobb egyházi központok - ide tartozott a veszprémi és a fehérvári káptalan is - a 12-13. század fordulóján már készen álltak arra, hogy a társadalmi igény szerint hiteleshelyi tevékenységet végezzenek, ami kezdetben az általuk kiadott oklevél chirographálássaX, később pecséttel való hitelesítését, illetve az egyik példány megőrzését jelentette.27 Mint a fentiekben már volt róla szó, a veszprémi székeskáptalan feltehetőleg az elsők között végzett hiteleshelyi tevékenységet. Nevezetes első 1181. évi oklevelében János püspök és a „veszprémi egyház konventje” földet és rétet adományozott szolgálóinak.28 Ezt az oklevelet még chirographummaX hitelesítették, az első pecsét valószínűleg az 1210-es években kerülhetett 21 PRT X. 23., Takács (1992) 87. 22 PRT XII. 314., Takács (1992) 45. 23 PRT XII. 259., Takács (1992) 52. 24 Kovács (1991) 16., Takács (1992) 91. 25 Cselenkó (2006) 56-57. 26 VO no 7. (30-31). 27 Solymosi (1984) 109-112. 28 VO no 7. ((30-31). 60
