Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a veszprémi egyházmegye történetéről - Karlinszky Balázs: A VESZPRÉMI KÁPTALAN ZALAMERENYE-KÖRNYÉKI BIRTOKAI A TÖRÖK ELŐTT (Káptalani birtokkezelés a középkorban)
Karlinszky Balázs Az egyes birtokok történetének gerincét Holub József, a Zala vármegyei monográfia44 szerzője jórészt összeállította, a rendelkezésre álló adatokat feldolgozta; ezeket csak néhány új adattal lehet kiegészíteni. A puszta birtoktörténeti vonatkozásokon túl érdemes megvizsgálni a birtokok összességét, mint olyan egységet, amelyek sorsa szorosan összetartozik, s amelyek a birtokkezelés szempontjából nyújthatnak újdonságot a kutatónak. Merenye, Újlak és Újnép birtokok 1259-ben István ifjabb király adományából mentesültek a megyésispánok joghatósága és a nekik fizetendő adók alól.45 1271-ben szintén István, immár királyként megerősítette előbbi adományát: az átíró oklevélben Merenye és a hozzátartozó falvak szerepelnek.46 1276- ban, a veszprémi székesegyháznak Csák nb. Péter nádortól elszenvedett hírhedt pusztulását követően a káptalan a szomszédos Karos birtokot kapta kárpótlásul a károkért egyrészt a királynétól47 - a Kál-völgyi királynéi szőlöművesekkel együtt -, másrészt ugyané területet az uralkodótól is azzal a kitétellel, hogy az adományozott helység a merenyei birtokokhoz hasonlóan mentesüljön a megyésispán joghatósága alól, továbbá IV. László ugyanitt szabad vásártartást is engedélyezett.48 Karos a későbbiekben királyi kézbe került, s I. Lajos adományozta tovább a budai káptalannak vásárával együtt; vélhetően a jelentősebb településnek számító Karos földrajzi közelsége miatt nem nyertek a veszprémi káptalan birtokai a későbbiekben sem vásártartási jogot. A káptalan a 13-14. század fordulóján további három ízben újabb telkeket, nevezetesen szőlőket kapott helyi birtokosoktól adományként.4'' Szintén együttesen szerepelnek a birtokok a 15. század első harmadának végén, amikor Zsigmond király Lovas birtokért és egy péti malomért cserébe lemondott többek között a Garabonc - és néhány átírásban Merenye - káptalani birtok után járó kamarahaszna adóról.50 Az adómentességet a későbbiekben többször meg kellett 44 Holub (1933). 45 CD DC/7. Anecdota no 29. (672-673.) (RA no 1759.) A három felsorolt birtok Merenye, Újlak és Újnép (willa Winep). Későbbiekben a kanonokok birtokai közt az utóbbi, a mai Magyarszer- dahely-Új néppusztának megfeleltethető település nem fordul elő. A káptalan helységeire vonatkozó oklevelek 18. századi elenchusában a Garaboncra vonatkozó első oklevél latin nyelvű regesztájában „Ujnep aliter Garaboncz" olvasható (VÉL C/l (cap.) Elenchus II. 276.) Nyilván feltűnt az Elenchus készítőjének Újnép említésének hiánya, ezt magyarázhatta a későbbiekben is meglévő Garabonccal. Források hiányában persze nem zárható ki a két birtok egy későbbi időpontban történt cseréje sem. 6 „populorum de Merene et villarum ad ipsam pertinentium” RA no 2086. 47 „nostram possessionem Corns appellalam sitam iuxta villám ecclesie supradicte Merene nuncupatam” VO no 39. (69-71). 48 „villám Kórus ... contiguam et conterminam possessioni eiusdem ecclesie Merene appellate cum iure tributi liberi superfluvio Merene, Urustuhy apellato” VO no 37. (67-69). 49 1285: VÉL C/l (cap.) Merenye 7 (DF 200709), 1293: uo. Merenye 8 (DF 200729) és 1310: VR no 47. 50 1436: VÉL C/l (cap.) Lovas in Veszprém 8 (DF 201272). 44
