Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a megyei igazgatás történetéről - Szíjártó M. István: Hivatalviselő elit a 18. századi Somogy vármegyében
Szíjártó M. István hivatala a főszolgabírói volt. (8. ábra). De nem ő volt az egyetlen, akit tehetsége eljuttatott a csúcsra - legalábbis a vármegyei köznemesség számára elérhető pozíciókat tekintve. (Lásd a 8. ábrát!) Az idegenből érkező, Vas megyei és Somogyba csak beházasodó alsószilvágyi Gaál László alszolgabíróként kezdte, majd gyorsan főszolgabíróvá emelkedett (1774-ben). II. József uralkodásának végeztével az 1790. évi tisztújításon megerősítették első alispáni méltóságában, és ebben 1795-ben őt is prolongálta a vármegye közönsége. Öt évvel később, 28 évi vármegyei szolgálattal a háta mögött már nem vállalta a jelöltséget. Munkálkodását táblabírósággal honorálták (9. ábra). 9. ábra: Alsószilvágyi Gaál László pályája Hétszemélyes Tábla Helytartótanács Kancellária Kamara Királyi Tábla kerületi tábla első alispán? másodalispán főjegyző főszámvevő Volt más is, aki a semmiből küzdötte fel magát. Eperjessy Sámuel ügyvédként jelent meg a megyében, azután előbb aljegyző (1771), majd főjegyző (1774) lett. Tíz év múlva a főispán főszámvevővé és táblabíróvá nevezte ki.27 Az 1790. évi tisztújításon már hivatalt nem viselő földesúrként jelent meg, másodalispánná jelöltette magát, de nem járt sikerrel. Öt évre rá az első alispánságra kandidált, de szintén sikertelenül. Ő tehát a csúcsra nem jutott el. De mégis elért valamit, mert Eperjessy Gábort azonnal a főügyészi hivatalra tartották alkalmasnak - 1800-ban ekként jelent meg. Paiss Boldizsár karrierje még egy fokkal sikeresebb volt. Neve szintén az 1770. évi ügyvédjegyzékben bukkant fel először. Négy évvel később már főszámvevő volt, és a tisztújító közgyűlés, bár első alispánnak nem választotta meg, ebben a hivatalában megerősítette - mondván: azt „közmegelégedésre tölti be”. A józsefi évtizedben azután első alispán is lett belőle, és megkapta a királyi tanácsosi címet, mint ekkor minden alispán. Edvi Illés Ferenc a hivatali ranglétra legalsó fokán, esküdtként kezdte vármegyei karrierjét, majd alszolgabíró lett, ezután főszolgabíró, ebben a hivatalában egyszer megerősítették, majd másodszor már nem, hanem táblabírósággal honorálták munkáját. Mintha nyugdíjazták volna. Mégis volt visszaút ebből a nyugállományból, öt évre rá ugyanis másodalispánná választották. 27 Az idézett fizetési lista szerint nem előléptetést, hanem visszalépést jelent az, ha valaki főjegyzőből lesz generális perceptor. A konkrét eset körülményeit azonban nem ismerem, a jozefin évtized sajátosságai közepette nem biztos, hogy ezt így kell értékelnünk. 460
