Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a megyei igazgatás történetéről - Dominkovits Péter: Vármegyei vezetők, közigazgatási feladatok a 17. századi Sopron és Vas vármegyék példáján
Dominkovits Péter A vármegyei rendek és a katonaság, vitézlő nép együttélése a katonaság ellátása, illetve ellátatlansága miatt sok konfliktus forrását jelentette.38 A porták után kiállított, illetve a személyes felkelésekkel összeállt vármegyei hadak harci értékéről az újabb hadtörténetírás nem sok elismeréssel szól.39 Mégis a vármegyék működésének, haditerhei megismerésének szempontjából fontos lenne, ha a részleges, illetve teljes körű hadállítási kötelezések kronológiája elkészülne.40 A tárgykör megyehatárokon túlnyúló szervezettségét érzékelteti az alábbi eset. Esterházy Miklós nádor Sopron vármegyei főispánnak a törvény- hatóság tradicionális birtokos társadalmába nem tartozó hű familiárisa, az I. Rákóczi György erdélyi fejedelemmel is diplomáciai tárgyalásokat folytató Eörsy Zsigmond alispán41 1639 novemberében, a vármegyei gyűlést követően a meghirdetett katonaállításról így írt urának: ,ptz particularis expeditiot el vegezenk, minde[n] negj porta égj io szerszamos louast auagj kett jo gyalogod melinek mustrálok maiul nyolcz nap leßen, kapitanioknak Kigyosi vra[ma]t kerte az varmegye”, de ő Esterházy beleegyezése nélkül ezt a tisztet nem akarja elvállalni. A vármegyei gyalogok élére ákosházi Sárkány János állna. Az alispán közvetítette a vármegyei rendek kérését: jó lenne, ha ez a kiállításra kerülő had a vármegye leginkább veszélyeztetett kistáját, a Rábaközt védhetné, hiszen onnan Körmend felé Batthyány (I.) Ádám katonái már elegendő létszámban vannak. A rendek a katonaság fizetésére a vasiakkal egyező összegeket fogadtak el: 6 forintot adnak egy lóra, 3 forintot pedig egy gyalogosra.42 43 A szomszédos Győr vármegye rendjei közel azonos időben, az 1639. november 24-ei közgyűlésből írtak ugyanezen témakörben, nevezetesen az október 31-én meghirdetett részfelkelés [particularis insurrectio) ügyében a nádorhoz. Aggasztónak tartották a szárazságot, amely miatt a Duna olyannyira elapadt, hogy több gázlónál gond nélkül át lehetett rajta menni. E helyekre gyalogos és lovas őrséget kívántak állítani. A Rábaköz állapota őket is aggasztotta, de minthogy „ez my varmegyénknek nagyob reße hódúit”, miképpen általában a többi, hasonló helyzetben lévő törvényhatóság, ők sem mernek egy „expeditohoz” sereget kiállítani, így a győri káptalan rábaközi erősségéhez, Patonához rendeltek embereket.4' 38 Jó példa erre a végváriaknak a Vas megyei Kemenesalján 1607-ben a nemesekkel és jobbágyokkal szemben minden területre kiterjedő hatalmaskodása. Vasban gyakori volt a végvári lovasság tavaszi legeltetéséből fakadó konfliktus is. Tóth (1992) no 967., 971., 1048., 1091., 1109. 39 Czigány (2004) 95-98. 40 Ennek szükségességét jelzi már a Marcal parti vati mezőkön a 16-17. században oly gyakran tartott táborázások számbavétele is. Pálffy (2007) 285. (2. táblázat). 41 Hiller (2000), Dominkovits (2005b) 519. Diplomáciai tárgyalásaira több levél MOL P 123 I. 1. csomó, Eörsy Zsigmond levele Esterházy Miklóshoz (sine loco et dato) 42 MOL P 123 I. 1. csomó, Eörsy Zsigmond levele Esterházy Miklóshoz (Peresznye, 1639. november 23). 43 MOL P 123 Ii/b. 2. csomó (Sopron, Vas vármegyék), Győr vármegye levele Esterházy Miklóshoz (1639. november 24.), Hegedűs-Szabó (2007) no 171. (a nádor Bodonhelyre [Sopron vármegye] és Csécsényre [Győr vármegye] kívánta rendelni a győri felkelő hadakat). 428
