Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)

Tanulmányok a megyei igazgatás történetéről - Tringli István: Pest és Pilis megye sajátos viszonyai a török hódítás előtt

Tringli István Marczali Henrik (1902), A magyar történet kútfőinek kézikönyve / Enchridion fontium historice Hungarorum, Budapest. Melis Katalin, Irásné (1976), Beszámoló a középkori Pest város területén végzett régészeti kutatások eredményeiről, Budapest Régiségei 24. 1. szám, 313-348. Melis Katalin, Irásné (1983), Adatoka Pesti-síkság Árpád-kori településtörténetéhez, Budapest. (Monumenta Historica Budapestinensia 4.) Melis Katalin, Irásné (1994—1995), Régészeti kutatások a középkori pesti vár területén, Archeo­lógiái Értesítő 121—122., 57-78. Mészáros Orsolya (2009), A késő középkori Visegrád város története és helyrajza, Visegrád. Miklós Zsuzsa (1982), A Gödöllői dombvidék várai, Aszód. Molnár József (1959), A királyi megye katonai szervezete a tatárjárás korában, Hadtörténelmi Közlemények (ú] folyam) 6., 222-252. MRT = Dinnyés István, Kővári Klára, Lovag Zsuzsa, Tettamanti Sarolta, Topál Judit, Torma István (1986), A budai és szentendrei járás, XIII/1. kötet, Torma István [szerk.], Pest megye régészeti topográfiája, Budapest. (Magyarország régészeti topográfiája 7.) Nagy Lajos (1946), Az Eskü-téri római erőd, Pest város őse, Budapest. (Budapest székesfőváros várostörténeti monográfiái 17.) Neumann Tibor (2005), Választott nemesi esküdtek Nyitra megyében, Az 1486. évi 8. te. végre­hajtása, Századok 139., 261-289. Neumann Tibor (2008), II. Ulászló koronázása és első rendeletéi, Egy ismeretlen országgyűlésről és koronázási dekrétumról, Századok 142., 315-337. Nyers Lajos (1934), A nádor bírói és oklevéladó működése a XIV. században (1307-1386), Kecskemét. (Palaestra Calasanctiana 4.) Pauler Gyula (1899), A magyar nemzet története az Arpádházi királyok alatt II, Budapest. Schramek László Péter (2009), Egy évforduló apropóján, Balassa Imre és Wesselényi Ferenc Pest megyei főispáni kinevezése, a Pest Megyei Levéltár közigazgatás- és hivataltörténeti konferenciáján, 2009. november 26-án elhangzott előadás [ http://www.pestmlev.hu ] Soproni Sándor (1954), A visegrádi római tábor és középkori vár, Archeológiái Értesítőül., 49-54. Szántai Lajos (1996), Atlas Hungaricus, Magyarország nyomtatott térképei 1528-1850 /-//., Budapest. Szovák Kornél (1989), Rátót nembeli Rolánd nádor kúriája, in: Somfai Balázs [szerk.], A Dunántúl településtörténete VII., Veszprém. 299-316. Szőke Mátyás (1986), Visegrád, Ispánsági központ, Budapest. (Tájak-korok-múzeumok kis­könyvtára 244.) Szűcs Jenő (1993), Sárospatak kezdetei és a pataki erdőuradalom, Történelmi Szemle 35., 1-57. Torma István (1980), Az érdi Kutyavár, Adatok Diósd és Érd környékének középkori település- történetéhez, Studia Comitatensia 9., 251-266. C. Tóth Norbert (2007), Lehetőségek és feladatok a középkori járások kutatásában, Századok 141., 391-470. C. TÓTH Norbert (2008), Szabolcs megye működése a Zsigmond-korban, Nyíregyháza. Tringli István (1997), Két szokásjogi norma a közgyűlések működéséről, Történelmi Szemle 39., 387^100. Tringli István (2000), Ákos sátorhelye - Ákosudvarhelye, in: Piti Ferenc [szerk.], „Magyarok­nak eleiről", Ünnepi tanulmányok a hatvan esztendős Makk Ferenc tiszteletére, Szeged. 655-671. Tringli István (2001), Pest megye a késő középkorban, in: Zsoldos Attila [szerk.], Torma István [szerkesztésben közreműködött], Pest megye monográfiája 1/2., A honfoglalástól 1686-ig, Budapest. 75—194. 416

Next

/
Thumbnails
Contents