Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a megyei igazgatás történetéről - Tringli István: Pest és Pilis megye sajátos viszonyai a török hódítás előtt
Tringli István veszprémi és az egri püspökség - határai álltak, hanem a vármegyéké is.111 A váci egyházmegye nem lépte át a Duna vonalát, Pest megyének - a püspökség alapításakor talán inkább még Visegrád megye - Duna jobb partján álló részei így aztán a veszprémi püspök joghatósága alatt maradtak. A kizárólag jobb parti Pilis megye teljes terjedelmében a veszprémi egyház alá tartozott, ott nem módosították az egyházmegyék határait. A Nagysziget szintén a veszprémi egyházmegyéhez tartozott.112 A vidéknek volt egy másik egyházkormányzati sajátossága is: sehol az országban nem találunk annyi, az illetékes egyházmegye alól kivett, és közvetlenül az esztergomi érsek alá rendelt (exempt) egyházat, mint e tájon. Ezek az egyházak különböző úton és különböző időkben jutottak el az exemptiohoz, közös volt azonban bennük, hogy királyi birtokon létesültek és egy részüket királyi kápolnának tekintették. Az esztergomi érsek alá rendelt egyházak nagy számának magyarázata a királyi birtoklásban és a királyi rezidencia közelségében keresendő. Ott jöttek létre ilyen egyházak, ahol az uralkodó vagy az uralkodóház tagjai maguk alapítottak eredetileg személyes céljaikra egyházakat, illetve ahol a már meglévő exempt egyházak példájára a később létrehozott egyházaknak is ilyen jogot biztosítottak.113 Sajátos birtokszerkezet, sajátos társadalom Pest és Pilis megye valamint a Nagysziget eddig felsorolt sajátosságai a világi és az egyházi kormányzatot érintették. Voltak azonban a középkori hatalomnak olyan további alkotóelemei is, amelyekre nézve e vidék szintén felmutatott néhány, az általános tendenciáktól eltérő különlegességet. A 13. századig e tájékot a királyi birtokok túlsúlya jellemezte, amin érdemben a későbbi adományok sem változtattak. Ennél is szokatlanabb azonban, hogy itt elmaradt az a nagy birtokadományozási hullám, ami Zsigmond király uralma elején történt, és ami egyszer s mindenkorra átrendezte az ország birtoktérképét.114 Mi több, éppen Zsigmond uralkodása alatt - igaz országosának vége felé - e területen a király nagyarányú birtokközpontosítást hajtott végre. 1424-ben Zsigmond király hatalmas adományokat tett Borbála királyné részére. Csak a főváros körül, a teljes Nagyszigeten kívül 25 falu - ebből 15 Pest és Pilis megyében, a többi Fejér megyében és a Kunságban -, két puszta, egy vár, két város, három vám, három ménes, két birtokrész és a királynéi kunok lettek a 111 A váci püspökség alapítására vonatkozó teljes irodalom felsorolása túllépné e munka kereteit. Az eddigi nézetek felsorolását lásd Koszta (2001a). 112 Györffy (1963-) IV. 314. 113 Jankovich (1959), Koszta (2001b) 209. 114 Engel (2003b). 398
