Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a megyei igazgatás történetéről - Tringli István: Pest és Pilis megye sajátos viszonyai a török hódítás előtt
Tringli István nevezi meg, így kétség sem férhet ahhoz, hogy V. István az alnádor területi jogon emelt bírói törekvése alól mentesítette az apácák birtokait, a többi, általánosságban emlegetett bíró csak a biztonság kedvéért került az oklevélbe. Kun László uralma idején Pest megyében is megjelenhettek a szolgabírák.48 49 Mivel nem volt ispán, bírói ügyekben pedig az alnádor járt el helyette, ezért az alnádor törvényszékére mentek el, hogy tanácsukkal segítsék bírájukat. Az új típusú megyei törvényszék, a sedria tehát az alnádor bíróságát jelentette, de csak akkor, ha Pest megyei ügyben ítélkezett, és ott voltak mellette a szolgabírák is. Joggal feltételezhetnénk, hogy Pest megyei szolgabírák csak Pest megyei ügyekben „szolgáltak” az alnádomak. Jellemző azonban Pest megye különleges helyzetére, hogy az első szolgabíró-említés nem egy Pest megyei, alnádor vezette törvényszéken kelt. 1322-ben Debreceni Dózsa nádor alnádora, István előtt a Baranya megyei Botteremhelye vagy más néven Oros ügyében pereskedett egymással a Becsegergely nemzetség néhány tagja és a szekszárdi apát. A per lefolyása teljesen megfelelt az országos szokásjognak, rendkívülivé teszi azonban az, hogy az ítélethozatalkor a bíró négy, név szerint felsorolt, Pest megyei szolgabíró és az ország más nemeseinek véleményét kérte ki.4<) Joggal merülhet fel a kérdés, hogy milyen jogon ítélhettek a pesti szolgabírák egy baranyai ügyben. Ők ezúttal nem pesti szolgabíróként jártak el, hanem mint az alnádor ítélőtársai. Az oklevelet is csak az alnádor nevében állították ki, nem úgy, mint a megyei kiadványoknál, ahol a négy szolgabírót is fel kellett tüntetni az oklevél intitulatiojában, pecsétet is csak egyet nyomtak rá, ami aligha lehetett másé, mint az alnádoré. 1322-ban tehát csupán a véletlen tartotta fenn a Pest megyei szolgabírák első említését. A szolgabírák megjelentek az alnádor előtt - valószínűleg az oklevél keltének napján, azaz szombaton hogy Pest megyei ügyeket tárgyaljanak, az alnádor azonban aznap más pereket is sorra kerített. Bírótársaknak, szokásjogban járatos férfiúknak megfeleltek a Pest megyei szolgabírák is, ezért az alnádor őket is maga mellé ültette, amikor a Baranya megyei birtok ügyében ítélt. Az eddig felsorolt három bizonyíték az alnádor Pest megyei joghatóságára csak közvetett volt. Az egyetlen közvetlen bizonyíték a ránk maradt utolsó emlék az alnádor itteni tevékenységéről. Fennebb már volt szó arról az 1332- ben kelt királyi oklevélről, amelyikben tévesen a Pest megye ispánjának és 48 Korábban - Tringli (2001) 154. - a 13-14. század fordulójára tettem a szolgabírák megjelenését. Azóta bebizonyosodott, hogy Kun László első évei alatt született meg e tisztség, vö. Zsoldos (2003). Ha minden megyébe nem is neveztek ki azonnal szolgabírákat, az egységes szervezet azt mutatja, hogy az udvarban nem a spontán fejlődésre bízták az új típusú törvényszékek létrejöttét, így feltételezhetjük, hogy már Kun László korában működtek szolgabírák Pest megyében. 49 „una cum Ladislao de Sambuk, Blasio de Neek, altero Blasio de Hethen et Stephano de Rada comitibus, iudicibus nobilium comitatus Pestiensis et aliis nobilibus regni quampluribus nobis- cum in iudicio assidentibus” - DL 8650 (AOkl VI. no 848). 380
