Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a megyei igazgatás történetéről - C. Tóth Norbert: A világi igazgatás Magyarországon a Zsigmond-korban, különös tekintettel Veszprém megyére
C. Tóth Norbert meglévők közül egy kivételével mindegyik vizsgálati jelentés. A kivételt jelentő oklevél 1452. szeptember 16-án kelt, és már a dátum sorában is jelzi, hogy megváltozott a helyzet („ Vesprimii, in sede no[stra iudiciaria], sabbato post exal[tationis Sancte] crucis”). (Jóllehet nem ez az első olyan oklevél, amelynek kelteként konkrét napot adtak meg, mivel már egy 1439. december 19-én Veszprémben kelt,92 bírói parancsra végzett vizsgálat eredményét közlő jelentést is szombati napon bocsátottak ki.) 1458 után a veszprémi szék kéthetente szombaton tartotta ítélőszékét.93 Mit jelent mindez? Véleményem szerint azt, hogy az Anjou-kor második felétől Veszprém megyében egyetlen ítélőszék működött, a vásárhelyi. A veszprémi keltezésű oklevelek egyike sem tükrözi a sedria működését. Éppen ezért a Zsigmond-korban sem beszélhetünk a megye veszprémi székéről, s ezáltal arról sem, hogy a megyének két, párhuzamosan ténykedő sedriá]a lett volna. Ezt erősíti, hogy a Veszprém városában kelt jelentések közül egyetlenegy sem akad, amelyben a vizsgálatot szolgabíró végezte volna, habár az oklevelek intitulatió- jában feltüntették az alispán neve mellett a szolgabírák szót, mint az oklevél kibocsátóit. Mi lehet ennek az oka? A Zsigmond-korból ugyan nem rendelkezünk olyan jegyzékkel, amely átfogó képet nyújtana a megye birtokos társadalmáról, de 1488-ból fennmaradt az adójegyzéke, amely alapján képet alkothatunk erről. Ebben az évben összesen 276 megyebeli települést írtak össze, amelyből 121 a veszprémi, míg 155 a vásárhelyi szék területén feküdt. Ami ennél is fontosabb, hogy a tisztán nemesi, azaz egytelkes nemesek által lakott helységek száma a veszprémi székben 9, a vásárhelyiben 27. Ha ezekhez hozzáadjuk a vegyes népességű falvak adatait is (22, illetve 27), az arány még tovább romlik.94 S amint Solymosi László is írta „a 36 nemesi és a 49 vegyes népességű helység zöme [27:27 - C. T. N.] a megye nyugati felén feküdt; a megye nyugati felét felölelő vásárhelyi székbe tartozott.”95 Még ha ez a kép a Zsigmond-korra nem is érvényes teljes egészében, az arányok nagyjából- egészében hasonlóak lehettek.96 Mindez viszont azt jelentette, hogy a veszprémi szék területén sokkal kevesebb olyan nemes élt, akik ügyeiket a megyei ítélőszéken intézhették volna. A helyzet egy kicsit hasonlíthatott Moson megye esetére, ahol a kisszámú megyebeli nemesség minden bizonnyal szóban intézte el az egymás közötti vitás ügyeit, avagy ha úgy nem sikerült, akkor a királyi kúriában. Ez Veszprém megyében az 1450-es években változott meg, számunkra egyelőre ismeretlen ok(ok)ból. 92 93 94 95 96 DL 13460. Horváth (2000) 252-261. Solymosi (1984) 151. Uo. 151. Vö. Horváth (2003) [A letöltés ideje: 2009. október 11.] 9-25., 40-52. 330
