Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a megyei igazgatás történetéről - Zsoldos Attila: A MEGYESZERVEZÉS KEZDETEI A MAGYAR KIRÁLYSÁGBAN(Az „óriás” És az „Átlagos” nagyságú megyék kérdése)
A MEGYESZERVEZÉS KEZDETEI A MAGYAR KIRÁLYSÁGBAN élő szolgarendü parasztok szláv eredetű nevéből, az „udvamok”-ból ered. Ilyen udvarnokispánság működött - egyebek között - például Pápa környékén, mégpedig minden bizonnyal már a legkorábbi időktől, azaz Szent István uralkodása óta.22 Külön ispánságokba szervezték az olyan, speciális feladatok ellátására kötelezett királyi szolgálónépeket, mint amilyenek a tárnokok, a lovászok vagy éppen a vadászok voltak. A királyi népek és birtokok egy másik csoportját az országban talált és helyreállított, vagy éppen István parancsára újonnan emelt várak alá osztották be. Az így kialakított királyi várszervezet nem gazdasági célokat szolgált, mint az előbbiekben említett udvari birtokszervezet, hanem hatalmi szereppel bíró intézmény volt. Ez biztosította ugyanis az ország katonai megszállását, lehetővé téve, hogy akár külső támadások elhárítására, akár belső lázongások elfojtására rendelkezésre álljon gyorsan mozgósítható fegyveres erő. Az egyes várakhoz tartozó, olykor egyesével, máskor kisebb csoportokban elhelyezkedő várföldek és a rajtuk élő, várnépbelinek nevezett szolgálónépek alkottak egy-egy várispánsá- got, amelyek ilyen formán épp úgy területileg össze nem függő birtoktestekből álló uradalmak voltak, mint az udvamokispánságok. A várispánságok többsége ugyanakkor mind területi, mind szervezeti vonatkozásban szoros szálakkal kapcsolódott az ország területi igazgatásának alapintézményéhez, a megyéhez. Az egyes várak alá rendelt földek láncolata kirajzolta a vár uralmi körzetének határát, s az ezen a határon belül fekvő terület egésze tette ki magát a megyét. A megye tehát területileg nem volt független a várispánságtól. Némi leegyszerűsítés árán elmondható, hogy Veszprém megye ott volt, ahol a veszprémi várispánság működött, illetve fordítva: a veszprémi várispánságnak Veszprém megyében feküdtek a birtokai. Másfelől azonban a várispánság és a vármegye nem azonosítható egymással, hiszen a megye a helyi várispánság földállománya mellett a határain belül fekvő egyéb királyi birtokokat, valamint az egyházak és a világi magánbirtokosok földjeit is magában foglalta. A várispánság és a megye közötti szervezeti kapcsolat a legvilágosabban abból a tényből tűnik ki, hogy a várispánság élén álló várispán volt egyszersmind a megyét kormányzó megyésispán. Ez a struktúra annyival volt bonyolultabb a valóságban, mint a fentiekben ismertetett elméleti szkémában, amennyiben egyes megyékben, minden jel szerint a kezdetektől fogva, nem egyedül a megyéével azonos nevet viselő várispánság működött, hanem egy (vagy több) másik is. Ez utóbbi, megyei háttérrel nem rendelkező várispánságok vélhetően szervezetileg nem voltak függetlenek annak a megyének a várispán- ságától, amelynek területén a központjukul szolgáló vár feküdt, s ispánjuk is a megyés ispánként is tevékenykedő várispán alárendeltje volt.23 Gyanúm szerint 22 Solymosi (1996) 33. 23 Nógrády (1995) 177-178. 303
