Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a veszprémi egyházmegye történetéről - Gárdonyi Máté: Huszadik századi kihívások, pasztorációs útkeresések A VESZPRÉMI EGYHÁZMEGYÉBEN
Huszadik századi kihívások, pasztorációs útkeresés a veszprémi egyházmegyében A rendszerváltozáskor Veszprém 100. püspöke, Szendi József vezette át az egyházmegyét az „elnyomatásból a szabadságba”, s 1993-ban, a magyar egyházszervezet átrendezése után ő lett a veszprémi érsekség első metropolita- érseke.55 A szabadságjogok követelésében személyes érdeme múlhatatlan. 1988. március 14-én fogadta a püspöki kar tagjait Grósz Károly miniszterelnök, s kérte támogatásukat a növekvő gazdasági, társadalmi problémák megoldásához. A találkozón Paskai bíboros azt hangsúlyozta, hogy az egyházat nem az ellenzékiség vezérli. Ekkor Szendi püspök - társaival előzetesen jó okkal nem egyeztetett -jegyzéket terjesztett a kormányfő elé, amelyben felsorolta a katolikusok sérelmeit, s követelte, hogy az egyház tevékenységi körét ne korlátozzák a templom falai között végzett szertartásokra, valamint szót emelt a szerzetesi élet, a kórházi lelkipásztorkodás és a hitoktatás szabadságáért. A veszprémi püspök a későbbiekben Paskai bíboroshoz, a püspöki kar elnökéhez intézett beadványaiban hasonló módon figyelmeztetett az egyházon belüli rendszer- változás szükségességére.56 A rendszerváltozás - akárhogy is ítéljük meg ma annak politikai, társadalmi hatásait - a magyar egyház számára kétségkívül szabadságot hozott, az állami gyámkodás megszűnését. Restaurációról csak igen korlátozott értelemben lehet beszélni, amennyiben néhány szerzetesi közösség, illetve egyházi iskola újra- kezdte működését a püspökség területén, és bizonyos épületek visszakerültek egyházi kezelésbe.57 Az újraindult intézmények közül jelentőségében kiemelkedik a hittudományi főiskola és a szeminárium, már csak azért is, mert Veszprém városához rendes körülmények között a középkor óta hozzákapcsolódik a teológia felsőfokú művelése. Szendi püspök 1991-ben alapította újra a Veszprémi (Érseki) Hittudományi Főiskolát teológia- és hittanár szakkal. Az első hittanár szakos évfolyam létszáma 35 volt. Ugyanebben az évben kezdte meg működését a VHF kihelyezett hitoktató tagozata Kaposváron, együttműködésben a Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskolával. 1994- ben az egyházi ingatlanok tulajdonrendezése nyomán nyílt lehetőség a papnevelő intézet újraindítására. Az egyházmegye lemondott a régi szeminárium épületéről, amelyben akkor az Államigazgatási Főiskola működött (ma a Veszprémi Egyetem tulajdona), cserébe megkapta a volt MSZMP Marxista-Leninista 55 Szendi (2003). 56 A miniszterelnök előtt elmondott beszéd, valamint a beadványok szövege megtalálható Szendi (2003)94-96. és 100-107. 57 Először 1989. július 13-án Sümegen a ferencesek, és július 16-án Keszthelyen a kármeliták kezdték meg újra közösségi életüket. 1992-ben 6 férfi- és 12 női kolostor állt fenn az egyházmegyében, a rendi vezetésre bízott plébániák száma 8 volt. A katolikus iskolák újjászervezése hosszabban elhúzódó folyamatnak bizonyult. A veszprémi és a kaposvári egyházmegye területén 2000-ben három egyházi középiskola (Veszprémben és Kaposváron a püspökségek, Nagykanizsán a piarista rend vezetése alatt), nyolc általános iskola és négy óvoda működött. 291
