Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)

Tanulmányok a veszprémi egyházmegye történetéről - Gárdonyi Máté: Huszadik századi kihívások, pasztorációs útkeresések A VESZPRÉMI EGYHÁZMEGYÉBEN

Huszadik századi kihívások, pasztorációs útkeresés a veszprémi egyházmegyében

Ami a nemzetiségi viszonyokat illeti, az 1901-es sematizmus a plébániákon használt nyelvet így adja meg: a 226 plébániából 177 esetében kizárólagosan magyar, 46 esetében teljesen vagy részben német, s volt még 3 horvát plébánia is. Ez utóbbiak már a harmincas évekre elmagyarosodtak, és mára a valaha volt német plébániák sem mutatják eredeti nyelvi jellegüket, ami nagyrészt a II. világháború utáni kitelepítés következménye. A cigányságot az egyházi statisztikák nem tüntetik fel külön etnikumként, bár tapasztalatból tudjuk, hogy vidékünkön a romák szinte kivétel nélkül katolikusok. Míg az 1893-as cigányösszeírás szerint a püspökséghez tartozó vármegyékben számarányuk az összlakossághoz képest elhanyagolható volt (Zala 0,47%, Veszprém 0,55%, Somogy 0,73%), addig a 2003. évi felmérés szerint Veszprém megyében 4,2%, Zalában 4,5%, Somogybán pedig 8,8% volt ez az arány.10 11

A lakosság társadalmi összetétele a század első felében alig változott, a döntően falusi közegben a túlnyomó többség a mezőgazdaságból élt. A néhány, magyar viszonylatban közepes méretű város (Veszprém, Kaposvár, Nagykanizsa, Pápa) a mezőgazdasági feldolgozóipar és a kereskedelem regionális központja volt. Ezt az összképet csak kis mértékben színezték Veszprém megyében a bányásztelepülések, illetve a kisebb ipari központok (Ajka, Várpalota környéke). 1876-ban kezdték meg a várpalotai lignittelepek feltárását, és ekkortájt indult az ajka-csingervölgyi barnaszén kitermelése is. Az iparosítás az 1920-as években vett lendületet, s ebben az évtizedben kezdődött a Halimba környéki bauxitvagyon feltárása. Az 1930-as években alakult ki az úgynevezett vegyipari ötszög Várpalota körzetében, s 1941-ben kezdték el Ajkán a tim- földgyár és az alumíniumkohó építését. A II. világháború után az erőltetett téeszesítés és iparosítás súlyos csapást mért a hagyományos vallásosság hordozó közegére, a falvak zárt világára. Az 1970-es évektől lehet tapasztalni a demográfiai mutatók romlását: a városok és a közvetlen közelségükben fekvő települések kivételével mindenütt fogy és öregszik a lakosság. Somogybán például 228 településből 210-nek negatív a népesedési mutatója." A falvak népességmegtartó erejének csökkenése és a gazdasági rendszer 1990 utáni szerkezeti átalakulása már a jelen pasztorális kihivásai közé tartozik.

Hornig Károly és Rótt Nándor föpásztori működése

Veszprém XX. századi főpásztorai sorában az első báró Hornig Károly volt (1888-1917).12 Az 1912-ben bíborossá kreált Hornig püspök úgy írta be nevét

10 Kemény-Janky-Lengyel (2004) 14-15.

11 Dávid (1995) 179-193.

12 Hornig bíboros munkásságának alaposabb méltatása, monografikus feldolgozása még várat magára. A magunk szerény eszközeivel próbáltunk valamit leróni ebből az adósságból, amikor a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán „Báró Hornig Károly emlékezete” címmel emlékülést

279