Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a veszprémi egyházmegye történetéről - Jakab Réka: Zsidóság a veszprémi püspöki és káptalani birtokokon 1848 előtt
Zsidóság a veszprémi püspöki és káptalani birtokokon 1848 előtt LlCHTNECKERT András (2009), Veszprém vármegye községeinek urbáriumai, úrbéri és telepítési szerződései 1690-1836, Veszprém. (A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 21.) MZsO = Grünwald Fülöp, Scheiber Sándor [szerk.] (1963), Magyar-zsidó oklevéltár VII., Budapest. Sin Aranka, Szaszkóné [szerk.] (1994), Veszprém megye (1773-1808), Budapest. (Magyarország történeti helységnévtára) Sin Aranka, Szaszkóné, Varga Ildikó, Breinerné [szerk.] (1996), Zala megye (1773-1808), Budapest. (Magyarország történeti helységnévtára) Felhasznált irodalom Acsády Ignác (1896), Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában, Budapest. Bácskai Vera (2003), Piackörzetek és piacközpontok Eszak-Dunántúlon a 19. század első felében, in: Mayer László, Tilcsik György [szerk.], Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában, Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára, Szombathely. 345-365. Bárth János (1997), Zsidó vállalkozók a kalocsai érseki uradalom területén a kései feudalizmus korában, in: Bárth János [szerk.], Tükörképek a Sugovicán, a Duna-Tisza közén élő népcsoportok hagyományai című Nemzetközi Néprajzi Tudományos Konferencia előadásai (Baja, 1996. július 11-12.), Kecskemét. 105-112. Baumgartner, Gerhard (1988), Geschichte der jüdischen Gemeinde zu Schlaining, Stadt- schleining. Benda Gyula (2009), Zsellérből polgár, Keszthely társadalma 1740-től 1849-ig, Budapest- Zalaegerszeg. (Mikrotörténelem 3.) Dóka Klára (1994), Fejér megye zsidó lakossága a 19. század első felében, in: Deáky Zita, Csoma Zsigmond, Vörös Éva [szerk.], ... és hol a vidék zsidósága? ..., Budapest. 59-94. Dóka Klára (2001), Jobbágyparasztok és zsidó lakosság a veszprémi káptalan és püspökség birtokán a 18-19. században, in: Búza János [szerk.], Gazdaságtörténet-könyvtártörténet. Emlékkönyv Berlász Jenő 90. születésnapjára, Budapest. 129-146. Gábor Anna (1991), A zsidók betelepedése Szabolcs és Szatmár vármegyébe (XVIII-XIX. század), Szabolcs-Szatmári Szemle 26., 32-50. Gál Éva (1992), Az óbudai uradalom zsidósága a 18. században, Századok 126., 3-34. Gates-Coon, Rebecca (1994), The Landed Estates of the Esterházy Princes, The Jewish Communities, Baltimore-London. Grünwald Fülöp, Scheiber Sándor (1963), Adalékok a magyar zsidóság településtörténetéhez a XVIII. század első felében, in: Grünwald Fülöp, Scheiber Sándor [szerk.], Magyarzsidó oklevéltár VII., Budapest. 5—48. Erdős Ferenc (1994), Lovasberény, in: Erdős Ferenc [szerk.], Fejér megyei történeti évkönyv 23., Székesfehérvár, 1994. (Fejér Megyei Levéltár Történeti Évkönyv 23.) 7-91. Farkas Gábor (1989), Zsidók letelepedése Székesfehérváron és az asszimilációs folyamat 1840- 1868, in: Farkas Gábor [szerk.], A zsidók Fejér megyében 1688-1867, Székesfehérvár. (A Fejér Megyei Levéltár Közleményei 4.) 42-50. Haraszti György (1999), A zsidóság visszatérése Magyarországra a XVIII. században, in: Uő., Két világ határán, Budapest. 129-148. 253
