Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a veszprémi egyházmegye történetéről - Jakab Réka: Zsidóság a veszprémi püspöki és káptalani birtokokon 1848 előtt
Zsidóság a veszprémi püspöki és káptalani birtokokon 1848 előtt kérelmek a fizetendő díjak azonos mértékét mutatják a káptalan birtokain, így Veszprémben és a megye más káptalani településein is. A bérleményért vagy iparűzésért fizetett adókon fölül a káptalani birtokokon megtelepülök is fizettek protectionális adót a földesúmak. A rendi társadalom bonyolult keretei közt az uradalmakban megtelepülő zsidók házas, illetve házatlan zselléreknek számítottak. Ennek megfelelően évente 18, illetve 12 napi robotot teljesítettek.32 Jellemző, hogy a káptalan egyik birtokán már bérlőként lakó és tevékenykedő zsidó egy másik káptalani birtokra kívánja áttenni vagy kiterjeszteni tevékenységét, ahová ezért letelepedési és iparűzési vagy boltnyitási engedélyt kér.33 A letelepedési kérelem megtagadása ritkán fordult elő. Mivel a zsidók megtelepedése az uradalmi gazdaság szempontjából többnyire kedvező volt, a letelepedés megtagadásnak oka inkább a kérelmező kétes anyagi és erkölcsi helyzete, vagy az uradalmi rendelkezések áthágása, illetve kijátszása volt. Milchdorf Ábrahám boltos kereskedő már 30 éve rendelkezett a püspöki városrészben letelepedési engedéllyel, de boltos segédje nevén a káptalani részen is kereskedett. A káptalan megtagadta Milchdorftól a letelepedési engedélyt a saját városrészén, mert a segédjével kötött szerződés mögé bújva, több éven át engedély nélkül kereskedett ott.34 Gazdasági kapcsolatok A letelepedési engedélyek segítségével jól rekonstruálható az a gazdasági tevékenységi kör, amelyben uradalom és zsidóság úgymond egymásra talált. A zsidó bérlő keresztény társainál nagyobb összeget is hajlandó volt megfizetni egy-egy bérlemény megszerzéséért, a földesúr pedig állandó bevételre számíthatott. Az uradalmi gazdálkodás bizonyos részébe ily módon bekapcsolódó „kis zsidók” mellett, a püspöki és káptalani uradalmak életében fontos szerepet vittek a termény- és állatfelvásárló tőkés zsidók, akik egy vagy több évre szerződést kötöttek az uradalommal egy adott termékre. Az Eszak-Dunántúlon Veszprém város elsőrendű kereskedelmi központnak számított. Ez azt jelentette, hogy forgalma nagyobb régióra terjedt ki, de emellett nagyobb volumenű szántógazdálkodás, bortermelés és fejlett kézműves ipar 32 Weisz Márton házas zsellér Füreden VÉL D/Vegyes iratok fasc. 32. no 2019., Rosenspitz Mátyás Kilitiben 1846-ban letelepült szabómester házatlan zsellér uo. no 1975., Münzer Ábrahám Kilitiben házatlan zsellér uo. no 1941. 13 Glück Jakab márkói zsidó Veszprém káptalani részén megvásárolta Halász György csapómester házát, és letelepedési engedélyt kapott. VÉL D/Vegyes iratok fasc. 32. no 1581. (1841. július 8.) 34 VÉL D/Vegyes iratok fasc. 24. no 129. (1845. szeptember 21.) 235
