Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a veszprémi egyházmegye történetéről - Hermann István: A VESZPRÉMI SZÉKESKÁPTALAN SZEMÉLYI ÖSSZETÉTELE 1700 ÉS 1777 KÖZÖTT
Hermann István Különbséget tehetünk a tiszteletbeli kanonokok között aszerint is, hogy címüket pályafutásuk betetőzéseként kapták, vagy annak az köztes állomása volt csupán. A 17 tiszteletbeli kanonok közül nyolc kapott később stallumot a székeskáptalanban, egy személyt pedig az 1777-ben megalakuló fehérvári székeskáptalan kanonokjává neveztek ki. A fennmaradó nyolc személy számára ez a cím jelentette egyházi pályájának csúcsát. Azt, hogy a tiszteletbeli kano- noki címet a káptalani javadalomhoz jutás előszobájának tarthatjuk, mi sem mutatja jobban, minthogy az 1749-et kővetően a káptalanba került tíz személy közül csupán ketten nem viselték korábban a tiszteletbeli kanonoki titulust/' A VESZPRÉMI PLÉBÁNOSOK A tiszteletbeli kanonokok közt 1760-at követően elfoglalt kitüntető hely ráirányítja a figyelmet a veszprémi plébános tisztségére. A püspöki székhelyen az újkorban a káptalan visszaállítását követően indult meg a katolikus vallásgyakorlat, a 17. században a kanonokok gondozták a város katolikus lakosságát, s nem volt ez másként a 18. század első évtizedében sem.51 52 1716-ot követően egyre gyakrabban szerepelnek a helybeli ferencesek mint a szentségek kiszolgáltatói, majd 1720 és 1730 között ök látták el a plébánosi teendőket.53 1730 augusztusától 1745 novemberéig világi káplánok voltak a város lelkigondozói, ebben az időben a ferencesek csupán kisegítő szerepet játszottak a plébánosi teendők végzése során elsősorban a kápláni állás betöltetlensége esetén.54 1745 novemberétől a várbeli piarista atyák kapták feladatul a plébánia vezetését, akik azt 1752 őszéig, az első veszprémi plébános kinevezésig látták el. A veszprémi hívek lelkigondozása vissza-visszatérő témája volt a káptalan és a püspök közti egyeztetéseknek. 1740-ben Dubnicai István kanonoki kinevezését követően a káptalan Acsádi Ádámhoz írott leveléből értesülünk arról, 51 Tőrei László keszthelyi kerületi esperes és Horvát Pál fehérvári kerületi esperes. Mindketten 1758-ban kerültek a káptalanba. 52 Dénesi (2006) 9. A sajnos csupán 1816-ban készített másolatban fennmaradt legkorábbi veszprémi anyakönyv szerint 1703 és 1711 között a keresztelést többnyire a kanonokok végezték. VÉL Pl/Veszprém Vegyes anyakönyv tom. 1. 1-43. 53 VÉL Pl/Veszprém Vegyes anyakönyv tom. 1. 70-243. és tóm. 2. 1-7. Megjegyzendő, hogy az anyakönyv (másolata) 1711 és 1716 közötti évekből egyáltalán nem tartalmaz a szentségek kiszolgáltatóira való utalást. 54 A káplánok első és utolsó említéseikkel a következők voltak: Miholics János (1730. VIII. 1L— 1731. VI. 10.), Henyel József (1731. X. 25.-1732. V. 13.), Rostás Márton (1732. V. 25.-1734. VI. 26.), Sándor Pál (1735. IV. 1.-1736. V. 10.) és Aranyosi László (1736. VI. 25.-1745. XI. 15.) VÉL Pl/Veszprém Vegyes anyakönyv tóm. 2. és tóm. 4. 192
