Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a veszprémi egyházmegye történetéről - Hermann István: A VESZPRÉMI SZÉKESKÁPTALAN SZEMÉLYI ÖSSZETÉTELE 1700 ÉS 1777 KÖZÖTT
Hermann István A magasabb presztízsű kanonoki javadalmak - éneklő- és olvasókanonok, nagyprépost - kifejezetten azoknak a személyeknek voltak fenntartva, akiket az aktuális főpásztor egyházkormányzati tevékenységének aktív segítőjeként tartott számon. Ebből a körből kerültek ki az egyházmegye helynökei is, vagy megfordítva, az egyházmegye helynökeiként szóba jöhető személyeknek juttatta a főpásztor ezeket a stallumokat.31 Az is ezeknek a javadalmaknak a jelentőségét emeli ki, hogy ezek viselői közül került ki a tiszteletbeli címek birtokosainak többsége is.32 Röviden vissza kell térnem ahhoz a fejezet elején leírt gondolathoz, miszerint a káptalani javadalmak rangsora valamelyest korlátozta a főpásztor döntési 31 Az általános helynökök (vicarius in spiritualibus et causarum auditor generalis) feladatköre, szerepe további vizsgálatokra érdemes. A korszakban tíz általános helynökről van tudomásom, sorrendben (zárójelben hivatalviselésük ideje): Kecskeméti Mihály nagyprépost (?, talán 1710-ig), Zádori Mihály nagyprépost (eml. 1717-ben, káptalani helynök 1720-1723, talán 1725), Potyondi László olvasókanonok (eml. 1726), Szabadi János éneklőkanonok (eml. 1732 és 1733), Padányi Biró Márton székesegyházi főesperes, majd éneklőkanonok, illetve nagyprépost (1734-1738, káptalani helynök 1744-1745), Pöstyéni Mihály őrkanonok, majd éneklőkanonok és olvasókanonok (1738-1744), Orosz Pál nagyprépost (1745-1746), Lenti István (mester)kanonok, majd olvasókanonok és nagyprépost (1747-1760), Dravec József olvasókanonok (1762-1773, káptalani helynök 1773-1777), Horváth Pál éneklőkanonok (1777-1780). 1760 és 1762 között nincs adatom általános helynökre, e tisztséget ekkor feltételezhetően Koller Ignác segédpüspöksége miatt nem töltötték be. Kecskemétire lásd Pfeiffer (1987) 132.; Zádorira és Potyondira lásd a 20. jegyzetben írottakat; Szabadit helynökként említi 1732. XII. 11. és 1733. I. 18.: VÉL A/22/1. fasc. l-2a. no II.3. [Csutorás, másként Dömötör Pál veszprémi lakos ügye]; Padányi Bíró kinevezése 1734. IX. 24.: VÉL A/39/2 tom. 1. 1-3., a kinevezés káptalan előtti felolvasása IX. 25.: uo. tom. 1. 4., helynökségének vége 1738. VII. 11.: uo. tom. 1. 205., káptalani helynökké választása 1744. X. 16.: VÉL C/3 tom. 1. 212-213.; Pöstyéni helynökségére 1738 augusztusától Acsádi haláláig folyamatosan van adatunk VÉL A/39/2 tom. 1. 206. skk.; Orosz Pálra lásd a 22. jegyzetben írottakat; Lenti kinevezése 1747. VI. 3.: VÉL A/39/2 tóm. 3. 126-129.; Dravec kinevezése 1762. VIII. 18. VÉL A/39/2 tóm. 20. 4-5.; Horváth kinevezése 1777. VIII. 30.: VÉL A/39/2 tóm. 21. 37-39. A helynökök közül három rendekezett kinevezésekor csak őrkanonoki vagy annál kisebb javadalommal. Padányi Bíró Márton székesgyházi főesperes volt helynöki kinevezésekor, de hamarosan éneklőkanonok lett; Pöstyéni Mihály őrkanonokként kapta feladatát, s hamarosan ő is éneklőkanonokként folytatta káptalani pályafutását; Lenti István viszont csak (mester)kanonok volt kinevezésekor, az ő előbbre jutásával korábban már foglalkoztam. Érdemes a helynököket a káptalanban történő előrejutás kapcsán felállított három csoport tagjaiként is megvizsgálni (1. sorban előre lépők, 2. javadalmat átlépve előre lépők, 3. javadalmat kihagyva a káptalanba bekerülők). Az első csoport tíz tagja közül a helynöki tisztséget két személy, Pöstyéni Mihály és Horvát Pál viselte, ugyanakkor csak ők ketten értek el csoportjukból éneklőkanonoki vagy annál magasabb javadalmat. A második csoport 11 tagja közé tartozik a helynökök harmada, összesen három személy (Szabadi, Padányi, Lenti); a harmadik csoport öt tagjából pedig négyen voltak az egyházmegye vikáriusai (két nagyprépost: Zádori Mihály és Orosz Pál, két olvasókanonok: Potyondi László és Dravec József). Azt gondolom, hogy az összefüggés a magasabb kanonoki javadalmak viselése, az egyházkormányzati szerepvállalás (ezáltal a megnyilvánuló főpásztori bizalom) és a gyors káptalani előrehaladás között nyilvánvaló. 32 A tiszteletbeli címeket az archontológia az egyes személyek neve alatt tartalmazza. 186
