Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a veszprémi egyházmegye történetéről - Hermann István: A VESZPRÉMI SZÉKESKÁPTALAN SZEMÉLYI ÖSSZETÉTELE 1700 ÉS 1777 KÖZÖTT
A VESZPRÉMI SZÉKESKÁPTALAN SZEMÉLYI ÖSSZETÉTELE 1700 ÉS 1777 KÖZÖTT fogva a káptalan tagját illeti.26 A káptalan és Dubnicai viszonya kanonoki kinevezését követően sem javult meg. A káptalan többször sérelmezte, hogy Dubnicai semmibe veszi rezidenciális kötelezettségét, és nem költözik Veszprémbe. A káptalani statútum 19. pontjára hivatkozva a káptalani gyűlésen megtagadták a nem Veszprémben lakó kanonokok járandóságának kifizetését.27 Ez a rendelkezés ekkor kifejezetten Dubnicai ellen irányult, aki azzal védekezett, hogy Acsádi Adám rendelkezése szerint mint „oldalkanonok” (canonicus a latere) fel van mentve a veszprémi tartózkodás kötelezettsége, s így a szertartások közös végzése alól is.28 Kedvelt papját Acsádi 1742 tavaszán nevezte ki éneklőkanonokká, s Dubnicai ezt követően 1763-ig, javadalmáról történt lemondásáig viselte azt. Az, hogy az 1750-es évek második felében történt kinevezéseknél Padányi Bíró Márton nem vette figyelembe személyét, talán nem csupán elaggott korának volt köszönhető. Hasonlóan némi mellőzöttséget lehet kitapintani Pöstyéni Mihály életpályáját vizsgálva is. Pöstyéni budai kerületi esperesként Padányi Bíró Márton közvetlen felettese volt 1723 és 1729 között.29 1734-ben lett a káptalan tagja, s négy év múlva Padányi Bíró Mártont váltotta a helynöki tisztségben.30 1740-ben éneklő-, majd 1742-ben olvasókano- noki kinevezést kapott. Feltűnő, hogy a püspök Orosz Pállal történt konfliktusát követően az egyházkormányzati ügyekben feltehetően tapasztaltabb Pöstyéni helyett Lenti Istvánt nevezte ki az egyházmegye helynökévé. E két példa jól rávilágít a kanonokok és az aktuális püspök közötti kapcsolat fontosságára. Mind Dubnicai, mind Pöstyéni Acsádi Ádám közelebbi munkatársaként határozható meg, akiket a következő főpásztor, Padányi Bíró Márton - egyébiránt szintén Acsádi közeli munkatársa úgy tűnik, mellőzött. 26 Vö. VeML XII. 1 .i.aa. tóm. 8. no 284. [427.], no 286. [430-432.] és no 293. [443-457], 27 Az 1740. augusztus 13-án tartott káptalani ülés jegyzőkönyve VÉL C/3 tom. 1. 72-73. Az 1667-ben ifjabb Sennyei István püspök által kiadott rendelkezés 19. pontja a kanonokok székes- egyházban történő heti szolgálatát szabályozza. Pfeiffer (1943) 50. A káptalani gyűlések látogatását a Padányi Bíró Márton által 1761-ben kiadott rendelkezés szabályozza 14. fejezetében. Pfeiffer (1943) 47. 28 Az 1740. szeptember 28-án tartott káptalani ülés jegyzőkönyve VÉL C/3 tom. 1. 75-76. Két évtizeddel később ismét felbukkan az oldalkanonok megnevezés. Ekkor Padányi Bíró Márton Séllyei Nagy Ignácot „nevezte ki” oldalkanonokká, akinek - tekinettel arra, hogy a főpásztor idős és betegeskedik - állandó jelleggel Sümegen kellett tartózkodnia. A „kinevezés” külön kitért arra, hogy Séllyei káptalani kötelezettségeinek elvégzésére időnként Veszprémbe megy. Az oldal- kanonoki cím nem jelentett változást Séllyei Nagy Ignác káptalanban betöltött helyében. A „kinevezés” 1761. május 30-án kelt, lásd VÉL A/39/2 tóm. 17. 235. 29 Esperességére lásd Hermann (2008) 162. 30 Padányi Bíró Márton és Pöstyéni Mihály közötti váltás okai még tisztázásra szorulnak. Egymáshoz való személyes viszonyukról eddig nem találtam adatot, elképzelhetőnek tartom ugyanakkor, hogy a helynökség ügye nem tett jót kettejük kapcsolatának. 185
