Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a veszprémi egyházmegye történetéről - Mihalik Béla Vilmos: A VESZPRÉMI PÜSPÖKSÉG BIRTOKIGAZGATÁSA A 18. SZÁZADBAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SÜMEGI URADALOMRA
A VESZPRÉMI PÜSPÖKSÉG BIRTOKIGAZÍTÁSA A 18. SZÁZADBAN B/IV3 = Veszprémi Püspöki Gazdasági Levéltár, Sümegi uradalom iratai, Vegyes számadások. B/IV6 = Veszprémi Püspöki Gazdasági Levéltár, Sümegi uradalom iratai, Vegyes iratok. Felhasznált irodalom Balogh Gyula (1999R), Vas vármegye nemes családjai, Budapest. Bán Péter (1999), Az egri püspöki uradalom igazgatása Eszterházy Károly idején, in: Kovács Béla [szerk.], Eszterházy Károly emlékkönyv, Eger. 259-370. Benda Gyula (2006), Egy Zala megyei köznemesi gazdaság és család a 18. század közepén, Parraghy László hagyatéka, in: Uő., Társadalomtörténeti tanulmányok, Budapest. 249-340. Bogdán István (1990), Magyarországi hossz- és földmértékek 1601-1874., Budapest. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai IV., Levéltártan és történeti forrástudományok 6.) Dóka Klára (1997), Egyházi birtokok Magyarországon a 18-19. században, Budapest. Gilicze János (1993), A Csanádi püspökség makói uradalmának kormányzata és gazdálkodása 1849 előtt, Makó. (Makói Monográfia Füzetei 10.) Hermann Egyed (1973), A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig, München. (Dissertationes Hungaricae ex História Ecclesias 1.) Holub József( 1946), Az egyházi nemesek jogállása a középkorban, Regnum 1944-1946., 182-204. Kállay István (1980), A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711-1848., Budapest. Kállay István (1985), Úriszéki bíráskodás a XVIII XIX. században, Budapest. Kósa László (2001), „Hét szilvája árnyékában ", A nemesség alsó rétegének élete és mentalitása a rendi társadalom utolsó évtizedeiben Magyarországon, Budapest, 2001. (Osiris könyvtár, Történelem) KöRMENDY József (1995), Gr. Vóikra Ottó Kér. János veszprémi püspök élete és munkássága (1665-1720), Veszprém. (A veszprémi egyházmegye múltjából 16.) Nagy Iván (1865), Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal XII., Pest. Pákay Zsolt (1978), A veszprémi püspökség uradalmainak összeírása 1802-ből, Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13., 217-247. Pehm József (1934), Padányi Biró Márton veszprémi püspök élete és kora, Zalaegerszeg. (A veszprémi egyházmegye múltjából 2.) Szántó Imre (1957), A parasztság helyzete a veszprémi püspökség sümegi uradalmában 1711— 1751, Veszprémi Szemle 1. 1. szám, 61-64. Szántó Imre (1960), Egy dunántúli falu, Alsópáhok története, Budapest. Szántó Imre (1961), A majorsági gazdálkodás uralkodóvá válása a veszprémi püspökség sümegi uradalmában 1751-1802, Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve 7., 511-523. Szántó Imre, Szántó Endre (1990), Alsópáhok és Felsőpáhok története, Alsópáhok. Szluha Márton (1999), Vas vármegye nemes családjai, Budapest. Varga János (1969), Jobbágyrendszer a magyarországi feudalizmus kései századaiban 1556- 1767., Budapest. Vári András (1990), A nagybirtok birtokigazgatási rendszerének bürokratizálódása a 17-19. században., Történelmi Szemle 32. 1-2. szám, 1-28. Wellmann Imre (1933), A gödöllői Grassalkovich-uradalom gazdálkodása, különös tekintettel az 1770-1815. esztendőkre, Budapest. 173
