Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a veszprémi egyházmegye történetéről - Mihalik Béla Vilmos: A VESZPRÉMI PÜSPÖKSÉG BIRTOKIGAZGATÁSA A 18. SZÁZADBAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SÜMEGI URADALOMRA
A VESZPRÉMI PÜSPÖKSÉG BIRTOKIGAZÍTÁSA A 18. SZÁZADBAN veszprémi provizor Sándor László lett, akinek azonban munkájában súlyos hiányosságokat tapasztaltak, így 1759. július 31-ével megváltak tőle. A számadásait felülvizsgáló úriszék kifogásaira sem adott választ, így 500 forintra akarták büntetni. Azonban betegsége miatt végül 1761. május 14-én Padányi Bíró Márton püspök megadta számára a felmentvényt.81 Sándor László utóda Szita Ferenc lett, akinek egész korábbi pályaképe rekonstruálható. 1753 és 1755 közötti a sümegi uradalomban működött kulcsárként, majd 1755-től sümegi kasznár, 1758-ban egyben a sümegi uradalom számtartója. Innen került 1759- ben a veszprémi uradalom élére tiszttartóként, ahol még Padányi halálának évében, 1762-ben is ott találjuk. Ugyan 1761-ben számadásai felülvizsgálatakor nála is tapasztaltak kisebb hiányosságokat, ennek ellenére megkapta felmentvényét.83 84 Más pályát járt be Árki Pál nyúli tiszttartó, aki a püspöki kancellárián viselt szolgálata után lett a nyúli uradalom tiszttartója, és mint ilyen kapott szintén kisebb-nagyobb adminisztrációs hibák ellenére számadásaira felmentvényt 1755-ben.85 Az elmozdított vagy más okból távozó tiszttartók, úgy tűnik, nem feltétlenül kerültek ki teljesen a birtokigazgatás szervezetéből, legalábbis Jelenffy Pál sümegi tiszttartó esete ezt mutatja. 1745-ben a fentebb már említett Gindl Ferenc volt a sümegi tiszttartó,86 1748-ból és 1751-ből viszont már Jelenffy Pál sümegi tiszttartóságára van adatunk,87 őt pedig az 1753-1754. évi csicsói események kapcsán megismert Zobotin Lajos követte, akivel mint sümegi tiszttartóval utoljára 1756. július 8-án találkozunk.88 1758 áprilisában azonban már ismét Jelenffy Pált találjuk a sümegi uradalom élén,89 vagyis 6-7 év elteltével visszatért a püspöki birtokok kormányzatába. Mindezek a példák azt mutatják, hogy az uradalmi ranglétrán való előrejutás feltétele inkább a tapasztalat, a megszerzett gyakorlat volt, és az egyes pályák nem korlátozódtak egy-egy uradalomra. A prefektusok általában a vármegyei jómódú birtokos nemességből kerültek ki, legalábbis Horváth Ferenc, Armp- ruszter Kristóf, vagy a későbbiekben Ányos Ferenc példája ezt mutatják. De az Armprusztert vélhetően megelőző Csák Imréről - noha prefektusi működése bizonytalan és ismeretlen tudható, hogy Veszprém vármegye aljegyzője 83 VÉL A/39/4 pag. 399 400. 84 VÉL A/39/4 pag. 422. és 451. Utóda 1759-től a sümegi kasznárságban feltehetőleg Geffin Imre lett, rá vonatloan 1761-1762-ből néhány nyugta és utasítás is fennmaradt Padányi Bíró Mártontól. VÉL A/39/4 pag. 432., 440. és 451. 85 VÉL B/118 Conscriptiones et acta bonorum episcopalium 233-234. 86 Pehm (1934) 334. 87 1748-ban Jelenffy Pál sümegi háza Parraghy Lászlóéval szomszédos, itt volt a püspökség vendégfogadója is, vő. Benda (2006) 332. 1751-ben a tapolcai és sümegi uradalmi pincében őrzött bordézsma jegyzéke szerint még Jelenffy Pál a tiszttartó. VÉL B/IV6 fase. CCC no 81. 88 VÉL A/39/4 pag. 233. 89 VÉL A/39/4 pag. 291. 159
