Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a veszprémi egyházmegye történetéről - Mihalik Béla Vilmos: A VESZPRÉMI PÜSPÖKSÉG BIRTOKIGAZGATÁSA A 18. SZÁZADBAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SÜMEGI URADALOMRA
A VESZPRÉMI PÜSPÖKSÉG BIRTOK1GAZÍTÁSA A 18. SZÁZADBAN Az első csoportba alapvetően azok a falvak tartoztak, amelyek messzebb feküdtek az uradalmi központtól, Sümegtől, ahol az első földesúri majorságok kezdtek kialakulni. A második csoport falvai viszont közelebb estek Sümeghez, és noha csak az 1710-es évek elején, tehát Tersztyánszky István idején lettek betelepítve, az uradalomnak kedvezőbb volt ezeket a községeket nagyobb munkajáradékra szorítani a kialakuló sümegi majorságban.62 Padányi idejében a gazdaságot számos más módon is igyekeztek fejleszteni. A földesúr a sümegi határban két halastavat ásatott,63 a Kiss-Malomnál lévő halastavat például ötszáz forintért ásatta meg Kamplpier György zalaegerszegi mesterrel.64 Tisztilakást, gazdasági épületeket, ló- és marhaistállót, magtárt építtetett Sümegen. Az állatállományt is gyarapította, amikor a már meglévő 62 sertéshez és 109 malachoz vett további 91 sertést 512 forintért.65 1755-ben Monostorapátiban építtetett új malmot.66 Sümegen olasz (Leonardo Morro), görög (Simeon Banakoszta) és zsidó (Márkus Benedek) kereskedő telepedett meg, egy másik zsidó boltos, Lebl Benedek pedig Tapolcán kapott engedélyt letelepedésre, kereskedési jogukért és a boltok bérletéért évi árendát fizettek. 1753-ben Christian Smidnek évi 100 rhénes forintért adta árendába a sümegi vendégfogadót, oly feltétellel, hogy ott a püspökség borát és pálinkáját is árulnia kell, amelyről a sümegi tisztnek számot kellett adnia.67 Padányi Bíró Márton törekedett arra, hogy a lehető legrészletesebben tájékozódjon birtokainak helyzetéről. Jól mutatja ezt egy fennmaradt levélváltása 1753-1754 fordulójáról a sümegi tiszttartóval, Zobotin Lajossal. A sümegi provizor részletesen tudatta a püspökföldesúrral, hogy az egyik tehén elpusztult, tájékoztatta a cselédek kifizetéséről, a Monostorapátiban tárolt rossz minőségű gabonatermésről, amelyet azonban a lakosság így is meg akart venni a gabonahiány miatt. Sőt még mintát is küldött a gabonaszemekből. Válaszában Padányi intézkedett a monostorapáti gabonát illetően, egyben aggodalmát fejezte ki az őszi vetés sorsa miatt, ugyanis a fagytól felengedett talajra nagy hó esett, ami a következő év termésének pusztulását eredményezhette volna, és még arra is utasította a tiszttartót, hogy a ménest vegye számba, hogy kiderüljön, valóban híján vannak-e kilenc lónak.68 62 A szabadköltözésű jobbágyok lesüllyedésére lásd Varga (1969) 503-524. A szerző a váradi püspökség és káptalan birtokai példáján említi, hogy a kifejlett majorsági gazdálkodás híján még az 1770-ben is számos faluban őrizték szabadmenetelü állapotukat a jobbágyok, így terheik is viszonylag alacsonyak voltak, vő. uo. 515. 63 Pehm (1934)388. 64 VÉL B/I18 Conscriptiones et acta bonorum episcopalium 212-213. 65 Pehm (1934) 335-336. és 388. 66 VÉL A/39/4 pag. 364. 67 VÉL B/I18 Conscriptiones et acta bonorum episcopalium 227-228., 265-266., 291. és 396. “ VÉL A/39/4 pag. 105-107. 155
