Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a veszprémi egyházmegye történetéről - Mihalik Béla Vilmos: A VESZPRÉMI PÜSPÖKSÉG BIRTOKIGAZGATÁSA A 18. SZÁZADBAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SÜMEGI URADALOMRA
Mihalik Béla Vilmos Egy 1717. évi, Sümegprága és Zsid között végzett határjárás alkalmával is mint a püspök „minden jószáginakprcefectusa és plenipotentiariusa” szerepel.7 Tersztyánszky István árendátori, prefektusi működésének legnagyobb érdeme mindenekelőtt az elnéptelenedett püspöki birtokok betelepítése volt. Az 1715. évi országos összeírás is jelzi, hogy Nyirád, Csehi, Bazsi, Prága és Szent- jakabfa csupán egy-két éve népesült be ismét.8 Az új lakosok különböző kedvezményekben részesültek. Csehi község szerződését például 1713. április 24- én adta ki Tersztyánszky István prefektus, amelynek alapján a falu három évi mentességet kapott a különböző juttatások, szolgáltatások alól. Ennek letelte után az egész telkes gazdák tizenkét nap, a féltelkesek hat nap szolgálattal tartoztak, igaerőtől függően marhával vagy gyalog, de ezt is megválthatták három forinton illetve egy talléron. Földesúri szolgáltatásként pedig minden vetés után (kivéve a kukoricát és kendert) tizeddel tartoztak.9 A sümegi uradalmat Volkra püspök 1718. április 24-én bérbe adta zalabéri Horváth Ferencnek évi 3300 forintért, ebbe csak a lődi üveghuta és a tapolcaiak bérlete nem tartozott bele. A bérlet éves összegén felül még ötven köböl gabonát, harminc akó bort, három sertést kellett felszállítania Veszprémbe vagy Sümegre. A püspök sümegi tartózkodása esetén a lovak számára további takarmányt, valamint tűzifát kellett adnia. A lődi fürészmalomból köteles volt évente szükség szerint 30 gerendát vagy 200 lécet a püspökség részére kiszállítani. A bérlőnek kellett az uradalmi épületeket karbantartatni, amire a bérlet összegéből 300 forintot fordíthatott. Horváth Ferenc az uradalommal együtt megkapta az állatállományt is, melyet megszabott évi szaporulattal kellett növelnie, és erről köteles volt az uraság számára éves kimutatást készíteni. A falvakkal kötött úrbéri szerződéseken felül nem terhelhette a jobbágyokat. A „Palotás” nevű szőlőhegy10 gondozása is Horváth Ferenc feladata lett, de az ottani termést a püspök a maga részére tartotta fent. Minden esetleges kárért, amely a bérlet lejártáig keletkezik, a bérlő tartozott felelősséggel saját vagyona fejében. Éppen ezért az uradalom állatállományáról, az uradalom helységeiről, tizedfizető helyeiről és majorságairól összeírást kellett készítsen. A bérleti szerződéssel egyidejűleg Volkra Ottó János püspök kinevezte Horváth Ferencet az összes püspöki birtokok prefektusának is (prcefectus omnium bonorum episcopalium). Horváth Ferencnek bérlőként és prefektusként a szerződés előírta, hogy a püspökség birtokjogait, gazdasági állapotát ne csak megőrizze, hanem azt lehetőség szerint javítsa, fejlessze, erre a püspök felé javaslatot tegyen, a többi 7 VÉL B/IV6 fase. AAA no 4. 8 1715. ÉVI ÖSSZEÍRÁS. 17 MOL E 205 86. tétel föl. 10. 10 A ma Mindszentkálla részét képező Kisfalud határában volt feltehetőleg: „Vinea in Kis Falu Palotás nomine...” 144
