Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a veszprémi egyházmegye történetéről - Dénesi Tamás: Katolikus megújulás a 18. századi veszprémi egyházmegyében
Katolikus megújulás a 18. századi veszprémi egyházmegyében Természetesen akadtak kivételek, és ezekről a papokról - éppen a problémás esetek miatt fennmaradt források következtében - több információval rendelkezünk, mint „átlagos” életmódot folytató társaikról. A vizitációk szerint a korban mindennapos jelenség volt a részegség. A papság egy részéről szintén elmondható, hogy nem vetette meg az italt. Az iszákossággal gyakran együtt járt, hogy a plébános és a hívek feszült viszonyban éltek.123 A pap és a hívek közötti konfliktusoknak sokszor anyagi okai voltak. A közösségek egy része nem teljesítette a plébánosnak járó, kontraktusban szabályozott kötelezettségeket, és ez egy határozottabb fellépésű és a híveit türelmetlenül jobbítani igyekvő pap esetében viszályhoz vezethetett.124 Az iszákosság és a civódás mellett a legsúlyosabb véteknek az ágyas tartása bizonyult.125 A plébánosok nem egyedül éltek. Általában szükebb családjuk, cselédjük, kocsisuk alkotta a háznépet, akik a plébániai javak kezelésében segítettek a papnak. Ha a plébános szükebb családjában nem volt nő, házvezetőnőt kellett fogadnia. Ideális esetben a szakácsnő jóval idősebb volt a papnál, ha fiatalabb került a plébániára, az gyanakvásra adott okot. Szudics György tárnoki plébános 1735 júniusában gyanúba keveredett szakácsnéjával, aki ezután Budára menekült. A vikárius Dravecz József váli plébánossal idéztette be a lebukott papot, aki azonban nem jelent meg a felszólításra. Dravecz erre lefogatta és kenyéren és vízen tartva karcerbe záratta.126 Dravecz környezetében más is gyanúba keveredett. Az 1747-ben már esperesként vizitáló váli plébános a pázmándi páterről sok panaszt hallott. Többek között azt mondták róla, hogy nagyon közvetlenül viselkedik az asszonyokkal és a lányokkal, sőt még táncolni is látták. Az egyházlátogatásnak köszönhetően Herczeg Józsefet már a következő évben Sümegcsehire helyezték.127 Nagy Mihály lövői lakos 1746 februárjában levél útján panaszkodott plébánosa, a salomvári Türjei Péter botrányos élete miatt. A plébános szakácsnéja gyermeket szült, de a plébános nem ismerte el, hogy tőle van a gyermek. Türjei rendszeresen szidta híveit, ezért azok más plébániára 123 Csak egy jellemző példa: Mikládovics Mátyás ösküi plébános Rendeky János nevű hívét sötétedés után részegen megtámadta és botjával alaposan helybenhagyta. Rendeky bemutatta a vikárius előtt a fején, a homlokán és az egyik karján keletkezett sebeket. A plébánost Szabó Xav. Ferenc nagyvázsonyi plébános segítségével idézték Veszprémbe. Az eset 1735 szeptemberének elején történt. VÉL A/39/2 tom. 1. 81-82. 124 Kiváló példa erre a kalocsai egyházmegyéből Bárth (2003). 125 Ez más egyházmegyében is jellemző volt Fazekas (1993) 123-124. 126 Dravecz tanácstalanságát jelzik Bíró Márton vikáriusnak feltett kérdései: Mit csináljak vele? Kiengedjem a ketrecből? Visszahelyezzem ugyanarra a plébániára? Elkergessem az egyházmegyéből? VÉL A/39/2 tom. 1. 62. és 69. Sajnos nem tudjuk, mi történt vele az eset után. Pfeiffer (1987) 1000. 127 A jegyzőkönyv szerint a plébános gyakran kóborolt, ünnepnapokon ritkán misézett, iszákos volt, szidta a híveit. Erről a vizitátor is meggyőződhetett, hiszen ő is ittasan találta, sőt szemtanúja lehetett, hogy szidta és megütötte az esperes egyik rokonát. VÉL A/8 tóm. 3. 15. 133
