Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a veszprémi püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 22. (Veszprém, 2010)
Tanulmányok a veszprémi egyházmegye történetéről - Dénesi Tamás: Katolikus megújulás a 18. századi veszprémi egyházmegyében
Dénesi Tamás plébános és Viasz Tamás vármegyei esküdt összeírta az újonnan felállítandó plébánia birtokait és a plébános jövedelmét, amit összesen 135 forintra becsültek.59 A plébánia hivatalos alapítására azonban csak 1754. március 27-én került sor, ekkor adta ki alapítólevelét Nedeczky Károly, aki a kegyúri jogot fenntartotta magának. A püspök április 20-án fogadta el az alapítást és megerősítette Nedeczky és leszármazottai kegyúri jogát.60 A püspök ugyanezen a napon erősítette meg a plébánián létrehozott Szent Anna társulatot is.6i Mivel a plébánosnak nem volt elég jövedelme és igen kevés földje volt a filiális Lesenceistvándon, április 7-én Bíró Márton ismét kérte Esterházyt, hogy hasítsanak ki földeket a leendő plébános számára és kötelezze jobbágyait, hogy segítsenek a plébániaház felépítésében. Kilátásba helyezte, hogy a plébános vasár- és ünnepnapokon felváltva fog misézni a plébániatemplomban és Istvándon.62 Esterházy Pozsonyból keltezett válaszában kifejtette, hogy sajnos 59 E szerint Tomajon közvetlenül a templom kerítése mellett volt egy jobbágytelek, amelyen még látszottak a régi plébániaépület nyomai. Ennek egy része gyümölcsös, a többi szántóföld, amelyet a hívek fognak megművelni. Évente 8 forint 50 dénárt hoz. A plébániához tartozott még két rét, az egyiket, a ,JPap rétjét” a tomajiak és a németfalusiak fogják kaszálni, ők gyűjtik össze és szállítják be a két szekér szénát. Ennek éves jövedelme 2 forint. A másik rét 6 szekér szénát termett, amelyet a plébános háznépe művelt, ezért az éves jövedelme csak 3 forint volt. A szőlőhegy egyik részét „Pap szegének” hívták, innen hegyjog címen tizedet vesz a leendő plébános, ami átlagosan 10 akó lesz, így haszna 7 forint 50 dénár. Tomajon a 40 házaspár által fizetett párbér összesen 11 forint 40 dénár. E 40 házaspárból 21, mivel igásállatuk van, egy pozsonyi köböl búzát ad, a többi pár csak felet. Ennek értéke 15 forint 25 dénár. A stóladíjak a következőképpen alakulnak: a falubeliek esketése 1 forint, az idegeneké szabad konvenció. Ebből évente összesen 2 forint várható. Az újasszony avatása 12 dénár, évente 24. Keresztelésért 28,5 dénárt szed, az anyák szülés utáni templomi bevezetéséért 11,5 dénárt. Ez évente 11 forint 60 dénár. A temetési menet 25 dénár lesz, de mivel ez ritka, évente 1 forint 25 dénárral lehet csak számolni. A temetési beszédet egy forintban állapították meg, de mivel szegény a nép, nagyon ritkán kérik, ezért ebből nem számoltak jövedelemmel. Az igásállattal rendelkező pároktól egy-egy szekér tűzifát fog kapni, ennek együttes értéke 3 forint 15 dénár lesz. Németfalun, ahol szintén Nedeczky Károly volt a földesúr, csak kis szántóföldje lesz a plébániának, ezt is a plébános háznépe műveli. A munkadíj éppen lefedi a hasznot, tehát ebből nem származik a plébánosnak jövedelme. A 30 itt élő házaspár pénzben és terményben annyit fog adni, mint az anyaegyházban, összesen 8 forint 55 dénár értékben. Ezek közül tíz párnak van igásállata, akik egy, a többiek fél köböl gabonát adnak, összesen 10 forint értékben. A stóladíjakat ugyanúgy állapították meg, mint az anyaegyházban, ebből évente 6 forintjövedelemmel lehet számolni. 10 szekér tűzifát kap a plébános, ennek értéke évente 1 forint 50 dénár. Istvándon szintén kevés szántóföld tartozik a plébániához, ezeket a hívek fogják művelni. A becslés szerint évente 4 forint 25 dénárt hoz majd. Az 51 házaspár által fizetett párbér évente 14 forint 53,5 dénár lesz. A tőlük kapott gabona értéke 20 forint 75 dénár. A fentiekkel megegyező stóladíjakból várhatóan 9 forint jövedelme származik. Az innen járó 32 szekér tűzifa értéke 4 forint 80 dénár lesz. Összesen tehát 135 forint 27,5 dénár várható. VÉL A/6 fasc. 3. no 81. 60 VÉL A/39/2 tóm. 8. 255-258., 304-305., VÉL A/6 fasc. 6. no 87. 61 VÉL A/6 fasc. 6. no 89. VÉL A/39/2 tóm. 8. 258-260. Padányi saját átírásában bocsátotta ki a pápa társulatnak adott engedélyét. Tüskés-Knapp (2001) 44. 62 VÉL A/39/2 tóm. 8. 288-289., VÉL A/6 fasc. 6. no 88. 118
