Lichtneckert András: Veszprém vármegye községeinek urbáriumai, úrbéri és telepítési szerződései 1690-1836 - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 21. (Veszprém, 2009)
Urbáriumok, úrbéri és telepítési szerződések
Az uraság pedig maga jobbágyihoz való szabad indulattyából a midőn feles makk terem, és maga sörtvélyesei számára egészlen megtartani szükség nem lenne, tehát más idegenek előtt és mint másoknak kiadhatná, egy garassal alábbvaló makkbér füzetésért maga jobbágyinak fogja adni az makkoltatást. Ad 17-mum. Az jobbágyok minnyájan annál is inkább, hogy az uraság szárnyai és gondviselése alatt tovább is megmaradhassanak, nem csak az uraságoz magok kötelességek szerint való jobbágyi alázatossággal, engedelmességgel, csöndességel, jámborságal és szófogadással viseltessenek, hanem egyszersmind az uraság tisztyeit is, a' mint illik, megböcsüllyék, és hasonlóképpen azoknak is parancsolatiban híven eljárjanak. Deliberatum est. Az első punctum minden czikelyeiben és értelmében megmarad. A második világosétatik anyiban, hogy mivel pro constitutivo sessionum csak az járt földek és rétek vétethetnek, tehát az földgyeik között lévő kiirtandó haraszt, vagyis bokrok semmiképpen ne értessenek. Minthogy a' földesuraságh kenései és vörös-berényi jobbágyait fél helyre reducálnyi és ahoz képest a beneficiumokat is adni és regulálnyi kívánnya, a' szolgálatokat pedigh az haszonvételhez szabnyi és mértékölnyi hazánk törvényei rendölték, ehez képest ezen vármegyében más uraságoknál is bevett szokás szerént minden félhelyes gazdának esztendőt által 20 posonyi mérő alá való szántóföld rendöltetik egy calcaturára, fertálosnak tíz posonyi, zsölléreknek pedigh, kiknek házok vagyon, ött posonyi mérő alá való szántóföld rendöltetik, in reliquo az rétek iránt minden félhelyesnek három hat ökrű szekér szénát termő rét, fertálosnak a' proportione fogh adatni, az falu számára rendölt rétek pedigh, amint az úrszéke találta, úgy maradnak, mind az falut illető rendölési az úrszékének helyben hagyatnak. Ad 3-ium. Minden félhelyes gazda két hétben vagy öszvefogva egy hétben egy napot három vagy négy marhájával, és így esztendőt által 26 napot, fertálos egy holnapban vagy ez is öszvefogva két hétben egy napot, esztendőt által 13 napot az urasághnak szolgálnyi tartozik, hogyha pedigh az földesúr az marhával való roboth helett gyalogh munkást kívánna, szabad lészen egy napi szekerezés helett két gyalogh munkást venni, a' zsöllérek pedigh, kiknek házaikon kívül más értéktyek is vagyon, esztendőt által azon négy napot kézi munkával, azkiknek házaikon kívül kevés vagy semmi értéktyek sincs, 12 napott szolgálynyi kötelessek, hogyha pedigh az uraságh ezen zsölléreknek földet vagy rétet akar adnyi, valahány posonyi mérő alá való föld vagy szekér szénát termő rét fogh nékiek adatni, annyi napszámott az fönt írt napokon kívül tartoznak szolgálnyi, ollyan zsöllérek pedigh, azkik másoknál laknak, mivel az gazdáknak is valamely szolgálatott köly nékiek tennyi, hat napot lesznek kötelessek az urasághnak szolgálnyi, ezen robotott mindazonáltal sem az jobbágyok, sem az zsöllérek készpénzen fölváltanyi nem tartoznak. Ezen fönt írtt robotos napokon kívül pedigh in conformitate articuli 35. 1548. minden félhelyes gazda öszve-
