Lichtneckert András: Veszprém vármegye községeinek urbáriumai, úrbéri és telepítési szerződései 1690-1836 - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 21. (Veszprém, 2009)
Urbáriumok, úrbéri és telepítési szerződések
Mindezen fönt írtt hetenként való robottos napokon kívül még arra is kötelessek mind az két helységbéli jobbágyok, hogy az uraságnak a' minemű tábla szántóföldjei vannak, azoknak mind őszi, mind tavaszi szokás szerint való üdőkben leendő minden szántásira az uraság gabonájával bevetésére és elboronálására minden félhelyes gazda magánossan két-két nap, fertályos pedig mással öszvefogván hasonlóképpen két-két nap az föllebb jelentett cseszneki urbárium szerint négy vonyós marháikkal elölálván, ezen munkákat jól véghez vinni, és ugyanazon elvetett magnak termését az uraság majorjában behordani s asztagban rakni falustul tartozzanak. Minthogy pedig az uraságnak ezen helységek határiban illyetén szántóföldek elegendőképpen kiszabva mostanság nincsenek, addig is míglen ezen határokban vagy mellette lévő uraság pusztáiban illendő táblaföldek rendeltetnek, szabadságában lészen az uraságnak, hogy azon két-két napi marhás szolgálatott a félhelyes és fertályos öszvefogó jobbágyival föllebb elölszámláltt mód szerént más dolgaiban véghez vitethesse. Ad 4-tum. Midőn az uraság szőleinek, ismét réttyei kaszállásának, szénája gyűjtésének, gabonának learatásának és mindezeknek bétakaríttásának legszorgossabb dolgai és munkái elérkeznek, akkor mind azon gazdák, kik vonyós marhákkal, mind pedig azok is, kik gyalogul fönt írtt harmadik punctum szerint szolgálatot tesznek, duplán tartoznak azon harmadik punctumban leírtt szolgálattyokat véghez vinni, de úgy, hogy azon dupla szolgálattyok a' törvény értelme szerint robottyok számába bevétettessék tellyességgel. Ad 5-tum. Ezen punctumban tett kívánsága az uraságnak az előbbi úrszékének alkalmatosságával is olly magyarázattal, hogy a' kilenczedszedés csupáncsak ingyen való jóvoltábul az uraságnak meg nem vetettetett, kérve lévén, mivelhogy országunk világos törvénye szerént valamint a' dézma a' dioecesanus püspök vagy egyházi szerzetes urakat, úgy a kilenczed, különössen 1351-dik esztendőbéli 6. articulus értelme szerént a' földesurakat illeti, arra való nézve ugyanis törvény szerént a' kilenczed ezen uraságnak ítéltetik, a' tizedet pedig ennek előtte is szedvén, azt ha továbbá is venni kívánnya, szabad lészen véle, annyival is inkább, mivel nyílván tudvavaló az, hogy ezen jószágok nem világi, hanem papi urasághoz, kikről a' fönt írtt törvény értelme szerént különös magyarázat vagyon, tartozandók, így tehát a' kilenczed mint földesuraságnak törvény szerint ítéltetvén, a' dézma pedig további szabadcságokra hagyattattván, szabad lészen az uraságnak azokat mind a' vörös-berényi, mind a' kenései határban lévő és ezekhez adandó földeken a' borbul, mindenféle gabonábul, virágos és magos kenderbűi magvával edgyütt, kukuriczábul, kápostábul, méhekből, bárányokbul, gidákbul és egy szóval mindennemű földi termésekből (kivévén egyedül az házhelyeknél lévő vagy ha az házak mellett nem volnának is, azokhoz szabattatott vagy szabattandó kerti veteményeket és a' második punctumban jedzett rétt helett adandó földeket) szokás szerint beszedetni.
