Lichtneckert András: Veszprém vármegye községeinek urbáriumai, úrbéri és telepítési szerződései 1690-1836 - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 21. (Veszprém, 2009)

Urbáriumok, úrbéri és telepítési szerződések

szám szerint kimérettetni fog. Ezenkívül minden félhelyesnek négy-négy marhával hat szekérre való szénát termő rét és így a' fertályosnak fele, úgymint három hasonló szekérre való fog adattatni. Ha mindazonáltal illy formán kiszabattandó rétek némelly részben ki nem telhetnének, ezen esetre egy-egy szekér szénára való réth helett két posonyi mérő alá való szántóföldet moharnak vagy bükkönnek fog adatni az uraság. Mivel pedig a' mint föllebb is emléttetett, mindekkoráig a' földek és rétek ezen helységbéliek által rendetlenül és zavart állapottal bírattattak, hogy azért helyes és egyerányos kiszabattatása légyen mindazoknak, kérni fogja az uraság a' Tekintetes Nemes Vármegyét, hogy processualis szolgabíró uram és esküttye előtt, ha a' szükség hozná magával, értelmes ingénieur által vitettessék véghez úgy, hogy a' mennyire ezen helységeknek önnön határiból az ollyatin földek és kaszálók ki nem telnének, annyi a' szomszédságban lévő pusztáiból adattassék ki, úgy mindazonáltal, hogy az elölszámlált kimérettetés megtétetvén, határul jelölések álléttassanak, és ezeken túl a' pusztákat önnön az uraság törvény és tettzése szerint használni fogja. Mégis ezeken kívül, ámbár törvény szerint a' falu közönséges szükségére nem tartoznék az uraság rétet adni, megengedi mindazonáltal, hogy mind vörös-berényi, mind kenései jobbágyság, a' minemű circiter hat vagy hét baglyára való darab kaszállót erre a végre eddig is az uraság engedelméből bírtak, azután is ezen szükségekre megtarthassák, de olly móddal, hogy ők is a' nékiek esendő szántóföldek és rétek között találandó tüskéket, bokrokat és megyéket kitisztétcsák. Ad 3-tium. Az föllebb megírtt mód szerint minden helyhez elegendő haszonvételek lévén a' gazdáknak, a' közel lévő cseszneki dominiumbéli urbáriumhoz képest, melly a' Fölséges Curián is már megvisgáltatván, helyben hagyattatott, minden félhelyes gazda négy vonyós marháival minden héten egy, fertályos minden hét közben ugyanannyi marháival egy napot napkelettűi fogva napnyugottig híven, igazán és emberrűl szolgálni és azon szolgálatra alkalmatos cselédet küldeni tartozik. Hogyha pedig az uraságnak úgy tettzenék és inkáb gyalog, mintsem marhás szolgálat kívántatnék, tehát az egy napi marhás szolgálat két napi gyalog szolgálattal föl fog váltatni. Emellett az is megengedtetik az jobbágyságnak, hogy nagyobb tértinek vitelekor két-két vonyós marhás gazda öszvefoghasson, de azon két részről való öszvefogás csak fél-fél napszámban fog bévétetődni. Az zsellérek azonban, kiknek házak vagyon, ki-ki minden három hét közben egy-egy gyalog napot, a' kiknek pedig, másnál lakván, házak nintsen, minden négy hét közben egy hasonló gyalog napot szolgálni tartoznak. Ha mindazonáltal ezek közül is némellyeknek az uraságtul annyi haszonvételre való föld adattatnék, hogy félhelyes vagy fertályos gazdákhoz hasonlók lennének, azon esetre az ő szolgálattyok is ollyan lészen, mint az félhelyes vagy fertályos gazdáké.