Lichtneckert András: Veszprém vármegye községeinek urbáriumai, úrbéri és telepítési szerződései 1690-1836 - A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 21. (Veszprém, 2009)

Urbáriumok, úrbéri és telepítési szerződések

egy nap, úgyszintén tavaszi szántáskor is egy nap száncsák, az uraság mag gabonájával elvessék, elboronállyák és a' termést öszvehorgyák. Ad 5-um. Mivel eddig is az uraságh a' tizedet kilenczed hellyet szokta venni, azért ezutánn is a' földnek minden temésiből (kivévén a' konyhára való kerti veteményeket), nemkülömben méhkasokból, bárányokból, gidákból s más egyebekből, mellyek dézmáltatni szoktak, csupáncsak a' tizedet kiadgyák, és a' dézmálásnak alkalmatosságával az uraságnak s tizedlésre szükséges cselédgyeinek valamint eddig, úgy azutánn is étellel s itallal, úgy lovainak szénával és abrakkal illendőképpen szolgállyanak. Ad 6-um. Minden négy vonyós marhás gazda maga erejével, két vonyós marhájú pedig kettő öszvefogva, egy-egy hoszszú utat, hasonlóképpen a' föllyül megírt napszámokon kívül tartozzék szokás szerént minden esztendőben végbenvinni, ha pedig az uraság ezen egy hoszszú úton kívül Győrré borokat kívánna vitetni, tehát az ollyan szekerezésért a' köteles napokból öt nap kiszámláltassék. Amidőn pedig kevesseb terhet vinne, mivel terh nélkül a' lovaskocsi vagy forspont harmadnap alatt is viszszafordulhat, azért ollyankor csak három nap hajulyon ki, ha pedig máshová küldettetnék valamellyik, tehát az úthoz, üdőhöz és igazán végbenvitt fáracsághoz képest fogja az uraság bevenni a' nap számát. Ad 7-um. Az hazai törvényeknek rendelése szerént a' boráruitatás az ollyan helységeknek, mellyeknek szőllőhegyek vagyon, Szent Mihály naptól fogva Szent György napig megengettetik, azért ezen két helységnek is az üdőben egyedül a' boráruitatás megengedtetik, a sör, égetbor és pálinka pedig, úgyszintén a' vendégfogadóban a' boráruitatás is és a mészárszék egész esztendőben az uraságé lészen. Ad 8-um. Az halászat, vadászat, rákészás és madarászás az uraságé. A' sátoros ünnepekhez vadászatra való segétségadással jóllehet tartoznának az uraság számára, mivel mind azon által a' vad szűkön lévén, avval gyakran öt s hat napokat is a' szegénység haszontalanul eltöltene, azért inkáb az ollyatin szolgálatnak megváltására adgyon esztendőnként mindenik helység két őzet s hat nyulat, a' vagy az eddig gyakorlott szokás szerént a' két őzet válcsa meg 6 forintal. Továbbá ezen Nemes Vármegye gyűléseire és computusokra és más, a szegénység hasznát illető dolgokban forspontot, úgy levélhordozásra is postát adgyanak a vármegye határáig a' szomszéd urbarialiter tractált dominiumoknak bevet szokása szerént. Ad 9-um. Minden marhás gazda fog adni két pár tyúkfiat, egy ludat, 12 tojást és egy posonyi meszöl főtt vajat, a' vonyós marhátlan pedig, kinek háza vagyon, egy pár tyúkfiat. Ad 10-um. Mivel eddig is a' Nemes Vármegye ország gyűlésére küldeni szokott követtyeinek diurnumához concurráltak, azért kétféle diaetalis kölcséget nem adhatnak. Ad 11-um. Falubíráknak, esküiteknek és hegymestereknek választása az helységek mellet, candidatio pedig és megerőssíttések az uraság mellet